„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Suba János: Egy határmegállapító bizottság anatómiája: A magyar–csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 1921–1925
natisztek mellett 8 a külügyminiszter a külügyminisztérium állományából minden delegációba kirendelte egy-egy képviselőjét. A bizottságok feladata két részből állt: a politikai részből, vagyis tárgyalás, javaslatok, ellenjavaslatok útján a bizottságoktól Magyarországra nézve a legkedvezőbb döntéseket kieszközölni, és műszaki részből, vagyis a döntés után a szükséges háromszögelésekkel, felmérésekkel kapcsolatban a határvonal kijelölése, kicövekelése, a határkövek felállítása és az „Utasításokéban előírt térképek és határokmányok elkészítése. A bízottságok az „Utasítások" értelmében szavazattöbbséggel hozták meg döntéseiket, melyek az érdekelt országokra nézve kötelezők voltak. A bizottságok székhelyére nézve az a megegyezés született, hogy a két érdekelt fél területén felváltva, körülbelül egyforma időt fognak tölteni. (Ez pénzügyi szempontból volt előnyös, mert a bizottságok költségei idegen területen - az idegen terület pénzegysége folytán - jóval többe kerültek, mint Magyarországon.) A székhely kijelölése minden bizottságnál meg is történt, kivéve az osztrák határszakaszt, ahol a bizottság 1921. október 1. óta Sopronban székelt. 1. ÁBRA: A határmegállapítás szervezeti keretének fejlődése 1. Külügyminisztérium Tudományos Osztály (Cholnoky Jenő egyetemi tanár) Feladata: a békeszerződés tárgyalására vonatkozó teljes anyag gyűjtése. 2. Miniszterelnök (Miniszterelnökség) Határmegállapító Iroda 1919-1921. augusztus 3-ig 8 A tisztek a Honvédelmi Minisztérium Elnöki D osztály létszám feletti állományában voltak beosztva. Létszámuk állandóan változott a vezénylések, áthelyezések miatt. Létszámcsökkentés is volt, mivel a kivált tisztek pótlását a HM VI./1. osztálya nem tartotta szükségesnek, „mert az eddigi tapasztalatok szerint a még várható határkiigazítások oly csekély mérvűek lesznek, hogy katonai szakértő ezekhez nem szükséges". 2634/HM VI-1. a) -1922, Werth ezredes feljegyzése. HL, a Honvédelmi Minisztérium iratai. 1023. d.. A tisztek szerepére a határmegállapításban: Suba János: A m. kit. honvédtisztek szerepe a trianoni határ megállapításában. (Kézirat). 201