„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Beluszky Pál: A modernizáció területi differenciái a századelő Magyarországán
la, Somogy, Veszprém, Baranya - már csak átlagos szintű volt az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele (a Dél-Dunántúl elkülönülése a régió nyugati, északi részéről), a Felvidék helyzete kedvezőtlenebbnek mutatkozik, mint az írni-olvasni tudás terén. Északkelet-Felvidéktől Krassó-Szörényig ismét egy „mozdulatlan" tömb húzódik, igaz, a Temesköz helyzete kedvezőbb, s Délkelet-Erdély - a Szászföld és a Székelyföld - értékei „dunántúHasak". Horvát- és Szlavonország modernizációja e téren sem igen lépte túl a tradicionális állapotot; az országrész halottainak csak 27,9%-a részesült halála előtt orvosi kezelésben; a gyermekkorú halottak esetében csak 15,3%! Ugyanakkor Horvátországban az orvosi kezelés terén a „hierarchikus" terjedési modell az uralkodó: Zágrábban már az elhaltak 80,6%-a részesült orvosi kezelésben, megyéjében csupán 22,7%-uk. 3. 3. Az egy főre jutó bankbetétek Az egy főre jutó bankbetétállomány (1911) területi megoszlása (6. ÁBRA) már korántsem nyújt könnyen interpretálható képet. Mindenekelőtt megállapítható a hierarchikus terjedés uralkodó volta: többnyire a nagyvárosok, különösen a gazdaságilag „erős" nagyvárosok megyéje mutat magas értékeket (Hajdú, Temes, Csongrád, Pozsony). Az is kiolvasható a térképről, hogy a nagyvárosok és „megyéjük" lélekszámának aránya erősen befolyásolhatja a nyert képet: ha a megye népességének magas hányada él a nagyvárosban, az „magához emeli" a megyét (Hajdút Debrecen, Brassó megyét Brassó, Győr megyét Győr, de még Kolozst is Kolozsvár), ha azonban a megye népessége többszöröse nagyvárosának, az utóbbi kevéssé befolyásolja a megye értékeit (pl. Nagyvárad Bihar megyéét). Még így is találunk a térképen „megmagyarázandó" dolgokat. Feltűnő pl. a Közép-Felvidék kiemelkedő helye: a bankbetétek nagysága alapján Turócszentmárton és Rózsahegy a magyarországi szlovákság „nemzeti bankjainak" (Tatra Bank, Rózsahegyi Hitelbank) székhelye. Zólyomban és Gömörben feltehetően a jelentős gyáripar élénkítette a banki tevékenységet. Fejlett hitelintézeti tevékenységet folytattak a szászok is: pénzüket Nagyszeben és Brassó bankjaiban őrizték. Horvátország fölös pénze (?) Zágráb hitelintézeteinek betétállományát gyarapította. Mindezt figyelembe véve megállapítható, hogy az ország középső és nyugati régióiban haladta meg a betétállomány az átlagos szintet, a Dél-Dunántúl e téren is elkülönült a régió középső és északnyugati megyéitől. Magas volt a betétállomány a Felvidék középső megyéiben és az Alföldön, még a nagyvárosokat nélkülöző megyékben is (Szabolcs, Jász-Nagykun-Szoliiok, Békés). A Sárostól Krassó-Szörényig húzódó vonaltól keletre már átlag alatti a betétállomány egy főre jutó értéke, ám a „szász megyékben", Brassóban, Szebenben és Nagy-Küküllőben, de még Beszterce-Naszódban is átlagon felüli értékeket regisztrálhattunk. A Székelyföld viszont e téren már kedvezőtlen képet mutatott. Horvátország „masszív" hátrányos helyzetét - a modernizáció jelentős késését - ez a mutató is jelzi. 19
