„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Beluszky Pál: A modernizáció területi differenciái a századelő Magyarországán

6. ÁBRA: A pénzintézetek betétállománya vármegyénként (a törvényhatósági jogú városokkal együtt, kivéve Budapestet és Fiumét), 1911, korona/fő 3. 4. A telefonállomások gyakorisága A telefonállomások „sűrűsége" esetében a nemkívánatos területi képre magyarázat lehet a hierarchikus terjedési modell hangsúlyos jelentkezése s az a valószínűsíthető helyzet, hogy a telefon terjedését túlságosan is kezdeti állapotában vontuk be vizsgálatunkba (a telefonhálózat kiépítése még csak a „nekilendülés" kezdetén tartott). Ennek következménye Budapest nyomasztó túlsúlya a telefonhasználatban (e téren az ország modernizációja akár a Budapest-vidék dualizmusra is egyszerűsíthető), a nagyvárosok döntő szerepe a regionális értékek kialakításában. A telefon elterjedésének „súlypontja" így a Partiumra esett - Debrecen, Nagyvárad, Arad, Temesvár értékeinek következtében -, e tengelyhez csatlakozott egy sor alföldi megye - Szabolcs, Csongrád, de még Békés, Csanád, Szolnok is -, bizonnyal a mezővárosi településszerkezet következtében. A nyugat-magyarországi „modernizációs ék" a telefon-előfizetők számában is jelentkezik: Pozsony, Mosón, Sopron, Győr, Komárom, Esztergom vármegyék átlag feletti értékkel bírnak. Az eddig bemutatott modernizációs elemek területi megoszlásának egy sor további vonása felbukkan a telefonellátottság térképén is; a Dél-Dunántúl modernizációja - a Pécs emelte Baranyát nem tekintve - átlag alatti. Sokadik alkalommal viselkedik „rendhagyóan" a Felvidék néhány megyéje: Turóc, Lip tó, Zólyom, Szepes; Abaúj-Torna esetében Kassa értékei emelik 20