„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Peter Zelenák: Szlovákia 1918–1939 közötti politikai és területi integritásának problémája

A minőségi elmozdulás, amely a 30-as évek végén történt meg, Szlovákiának - mint a közép-európai térség területi és politikai alanyának - felfogásában a szlovák államalkotó kezdeményezés erejéről tanúskodott. Ez ugyan már 1918-ban összekapcsolódott a közös állam létrehozásával, ami a nemzetközi és főleg a belső változásokra tekintettel a magyar szupremácia alóli megszabadulás egyetlen reális alternatívája volt, később is jelen maradt benne. Szlovákia az új köztársaságban sem érte el az adminisztratív egység állását, ami az önigazgatás olyan megfoghatóbb fokával bírt volna, mely visszatükrözi a szlovák nemzet politikai alanyiságát. Azonkívül a belső fejlődés befolyásolására a szlovák politika lehetőségei, figyelembe véve Szlovákia érdekeinek az államon belüli és külpolitikai orientációját, eléggé korlátozottak voltak. Ha elő is fordult, akkor nem intézményi biztosításából, hanem létének puszta tényéből, és az államnak mint közösségnek prioritást adva. Legérthetőbb érvényesítésük csak az állam belső berendezkedésében hozhatott változásokat. Szlovákia függetlenségért folytatott harca így a meghatározásáért folytatott törekvés kifejezőjévé vált, mégpedig területi, valamint politikajogi létének meghatározásáért. Az autonómia-elképzelésnek ugyan megvoltak a határai, azonban legitimitása elsődlegesen abból az elvből volt levezetve és származtatva, amelyen a köztársaság keletkezett, azaz a nemzet önrendelkezési jogán. Ebben az értelemben a szlovák államalkotó kezdeményezés jelen maradt nemzetközi viszonylatban is, ami pedig a háború utáni európai építkezés alakulásában való részesedéséből és a nemzeti elv tartós strukturális elemként való elismeréséből következett. pesek megvalósítani. A föderációs terv, amit a Szlovák Nemzeti Tanács dolgozott ki, már későn jött. A szlovák politika be volt szorítva abba a helyzetbe, hogy Szlovákiának az államon belüli állását védje. Ez a kezdeti szakaszban egy aszimmetrikus modell rögzülését jelentette, amit követett egy átmenet az egytagú állam felépítéséhez. Ez a mozzanat már megmutatkozott a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a kormánnyal folytatott első tárgyalásainál, aminek az eredménye az úgynevezett első prágai egyezmény lett. Vö. Barnovsky, M: Na ceste k monopolu mod. Bratislava, 1993, 37-59.; Letz, R.: Slovensko v rokoch 1945-1948 na ceste ku komunístickej totalite. Bratislava, 1994,22-23. 189