„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Peter Zelenák: Szlovákia 1918–1939 közötti politikai és területi integritásának problémája

után. Kiderült, hogy elképzeléseik a zajló folyamatok természetéről és a hatalmi érdekek elrendeződéséről a Közép-Európáért folyó harcban legalábbis torzak.

11 A bécsi döntés eredménye ezért elkerülhetetlenül csalódást és kiábrándulást okozott.

12 Ezeknek a kudarcoknak a következtében a szlovák politika valós talajra helyezte szemléletét Németországnak mind a térségben, mind európai viszonylatban betöltött helyzetére és feladatára vonatkozóan. Ennek jele nemcsak az egyre egyértelműbb német orientáció volt, hanem a politikai és más struktúrák, valamint a teljes társadalmi élet viszonylag gyors adaptálása azoknak a rendszereknek a mintájára, amelyeket az uralkodó szlovák elit az adott pillanatban nemcsak meghatározónak tartott, hanem fejlődőképesnek is. Nem volt lényegtelen ennek az irányvonalnak a kialakítása során az az egyre világosabban megfogalmazott felfogás sem, hogy a demokrácia és elvei, továbbá a demokrácia mint a társadalmi viszonyok rendezési modellje életképtelen. És ez nemcsak a versailles-i békerendszer válságának teljes sikertelensége szempontjából, hanem elsősorban azoknak a tényeknek a figyelembevételével történt, amelyeket a szlovák politika szerzett a szlovák nemzet függetlenségének és önrendelkezési jogának az elismertetéséért folytatott harcban. Paradox módon ennek a nézetnek a megalapozottsága azzal nyert indoklást, hogy az állam és demokratikus rendjének felbomlása tette lehetővé a nemzet önrendelkezési jogának megvalósulását.

13 A nemzetiszocializmus iránti szimpátia, amellyel találkozunk a szlovák politikai nyilvánosság egy részénél, éppen a nemzeti lét adott állapotával való elégedetlenségből származott. Azzal a szükségszerűséggel összefüggésben, hogy reagálni kell a lakosságnak a területvesztéshez való egyértelmű állásfoglalására, a szlovák politikában megjelent néhány új tendencia, amely túllépett az időszerű szükséglet horizontján, és tartós jellegű volt. A bécsi döntés által meghatározott szlovák-magyar viszony kihatott a szlovákiai magyar kisebbség iránti magatartás változására. A szlovák kormány szinte azonnal a kölcsönösség elvének megvalósításához kezdett.

14 A régi-új gondolat, amely gyakorlatilag attól a pillanattól élt a szlovák társadalomban, amikor elkezdtek megjelenni a szlovák-magyar viszonnyal kapcsolatos fontolgatások, az állami politika részévé vált. Ugyanakkor nem csupán arról a törekvésről volt szó, hogy biztosítani kell legalább mi11 Jellemző volt a magyar területi követelések iránti német álláspont túlságosan optimista interpretációja. Ez érinti annak a megbeszélésnek az eredményét, amit a HSZNP megbízásából Ferdinand Durcansky és Alexander Mach folytatott Hermann Göringgel 1938. október 12-én Karinhalléban, valamint Jozef Tiso és Ferdinand Durcansky 1938. október 19-ei müncheni, Ribbentroppal folytatott tárgyalásainak eredményét is. Szintén meg kell jegyezni, hogy a szlovák államalkotó törekvések önálló felfogásának szükségességéért kifejtett érvelésük az adott pillanatban elsősorban Szlovákia területi integritásának megőrzését célozta. Lásd Deák, Ladislav: Slovensko v politike Mad'arska v rokoch 1938-1939. Bratislava, 1990,107., 114-116. 12 Az első bécsi döntésről és hátteréről lásd a kötetben Pritz Pál, valamint Sallaí Gergely tanulmányát. 13 Vö. pl. Durcansky, Ferdinand: PohXad na slovenskú jwlitickú tninulosí. Bratislava, 1943, 206-208., 216-220. 14 Lásd továbbá Vietor, Martin: Dejiny okupácie juzného Slovertska 1938-1945. Bratislava, 1968, 53-55. 187