„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Peter Zelenák: Szlovákia 1918–1939 közötti politikai és területi integritásának problémája

nimálisan a magyarországi szlovákok nemzetiségi jogait, illetve rávenni a politikát mindkét országban a kisebbségek iránti kiegyensúlyozott helyzetre. Ez az elv egyúttal megpróbált eszköz lenni, hogy kiküszöbölje a magyar kisebbség lehetséges befolyását Szlovákia belpolitikai életére. Mindez úgy következett be, mint azon tapasztalatok értékelésének terméke, amelyeket a szlovák politika 1918 utáni tevékenységével szerzett, és részese volt az állam és Szlovákia területi integritásának lerombolásában. A háború befejeződéséig ez a felismerés képezte a magyar kisebbséghez és általában a kisebbségi kérdéshez fűződő viszony alakulásának alapját is. Nyilván részben ebből az okból a szlovák politika végeredményben elfogadta és támogatta azokat a megoldásokat, amelyek országos szinten elfogadást nyertek - és a londoni cseh-szlovák kormány talaján született mérlegelések eredményei voltak - annak szükségszerűségéről, hogy biztosítani kell a belső stabilitást és a köztársaság biztonságát nemzetiségi struktúrájának egyszerűsítése révén. És ez így van annak ellenére, hogy olyan radikális eljárás, mint pl. a német és magyar lakosság elszállítása, nem tartozott programcéljaihoz és nem felelt meg a társadalom demokratikus változásainak tartalmáról vallott elképzeléseinek sem.

15 Még erőteljesebben mutatkozott meg a folyamatosság a szlovák politikában a területi integritás helyreállításának nézetében, mint a kisebbségekhez való viszony alakításának esetében. Összhangban a nyilvánosság álláspontjával, de annak nyomása alatt is, a szlovák kormány kezdettől fogva különböző formában és eszközökkel felvetette a bécsi döntés revízióját. Törekvése, hogy ezt Németország közvetítésével érje el, az adott hatalmi viszonyok és a háború közepette hatástalan és eléggé illuzórikus volt.

16 Kivihetetlensége ellenére objektíve elmélyült a szlovák köztudatban Szlovákia területi sérthetetlenségének, kiterjedésének és határainak mint már történelmileg meghatározott kategóriáknak a tudata. Az illegalitásban működő személyeknek és az ellenállás szervezeteinek ugyan eltérő érdekeik és céljaik voltak, de szintén hittek a területi integritás helyreállításának szükségességében. Sőt, ez a gondolat képezte egységbe tömörülésük egyik alappillérét, éspedig olyan mértékig, hogy tekintettel a közmegegyezésre, még kinyüatkoztatni sem volt szükséges. A helyreállításához vezető utat nem a bécsi döntés revíziójában látták, hanem Csehszlovákia jogfolytonossági elvének elfogadásával a müncheni egyezmény és az abból következő agressziós cselekedetek érvénytelenségéből indultak ki. A Szlovák Nemzeti Felkelés lehetővé tette a területi integritás helyreállítását, és egyúttal létrehozta a feltételeket is Szlovákia jogi és politikai alanyiságának megvalósításához az új állami kapcsolatokban.

17 15 Sutaj, S.: Mad'arská mensina na Slovensku v rokoch 1945-1948. Bratislava, 1993, 19-33. Ebben az összefüggésben szükséges megemlíteni, hogy a lakosságcsere gondolata nemcsak pótmegoldásként merült fel az elszállítás helyett, hanem a szlovák politikában - legalábbis 1938-ban - már jelen volt. Lásd pl. Carnogursky, P.: i. m. 262. - A második világháborút követő telepítésekről lásd Vadkerty Kütalin tanulmányát. 16 Lipták, Lubomír: Mad'arsko v slovenskej politike za druhej svetovej vojny. In: Príspevky k dejinám fasizmu v Ceskoslovensku a Mad'arsku. Bratislava, 1969,199-210. 17 Jellemző, hogy bár a szlovák felkelés képviselői Szlovákia nemzetpolitikai alanyiságának felfogásából indultak ki, az új államberendezkedés gondolatát nem voltak ké188