„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Peter Zelenák: Szlovákia 1918–1939 közötti politikai és területi integritásának problémája

Hlinka Szlovák Néppártja (HSZNP) magatartásváltozásának is része volt. Az 1938. október 6-ai nyilatkozatban kinyilvánították ugyan annak szükségességét, hogy Szlovákia integritását meg kell őrizni, de egyúttal kiálltak „a vitás problé­máknak a müncheni egyezmény szellemében való megoldása mellett". 7 Az el­lentét, amely a nyilatkozat szövegében éppen a további fejlődés szempontjából kritikus időszakban megjelent, nem volt véletlen, azonban a HSZNP-nek és ál­talában a szlovák politikának a már említett nemzeti zártságából származott. Már az is igazolja az említett irányvonalat, hogy a nyilatkozat nem tett említést a nemzeti kisebbségekről, ami talán elvárható lett volna, tekintettel a zsolnai egyezmény államalkotó jellegére, figyelembe véve azt is, hogy az adott pilla­natban a magyar kisebbség politikai képviselete már nem kapcsolta össze a ki­sebbség jövőjét azzal a kérdéssel, hogy hogyan oldódik meg Szlovákia helyzete a megcsonkított köztársaságban. A külföld felé kinyilvánított jelzés a nyilatko­zattal - amely elsősorban Németország támogatásának megnyerésére töreke­dett a Magyarországgal meglévő területi vita megoldásánál - kissé bizonyta­lannak, és ha figyelembe vesszük a HSZNP képviselőinek tájékozódásait a szomszédos országokban, akkor elgondolását tekintve tanácstalannak hangzott. 8 Korábban a továbblépést jelentő biztonsági garanciák kereséséről volt sző, amit a HSZNP választott a köztársaság új alapokon való helyreállítására, illetve a szlovák államiság építésére a müncheni egyezmény következményeinek reális értékelésé­ből, Szlovákia területi egységének megőrzése érdekében. Ezek a tényezők megmutatkoztak a komáromi tárgyalások során is. 9 A szlo­vák fél azzal a meggyőződéssel vett azokon részt, hogy közvetlen részvételével képes olyan kompromisszumot elérni, amely elvben nem sérti Szlovákia terüle­ti egységét, és ezzel egyúttal nemzetközi téren is felmutatja a szlovák államal­kotó mozgalom erejét a közép-európai térség változó összefüggéseiben. A tár­gyalások folyamata azonban nem váltotta valóra a várakozásokat. A tárgyalá­sokra Magyarország erős nyomása alatt került sor, amely tudatára ébredt Cseh-Szlovákia már de facto nemzetközi-politikai elszigetelődésének, és saját területi követeléseit ultimativ módon nyújtotta be. Mondhatni, hogy ennek a konfrontációnak a nyomása alatt a szlovák politika és képviselete egyre világo­sabban kezdte felismerni lehetőségeit a döntő folyamatok befolyásolásában, és egyúttal a tartós külpolitikai távolmaradás következményeit is politikája tartal­mának kialakításánál. 10 Ennek kifejezője volt az a diplomáciai aktivitás, amit a szlovák vezetők fejtettek ki a komáromi tárgyalások alatt és azok félbeszakadása 7 Idézi Carnogursky, P.: 6. október 1938. Bratislava, 1993,128. s Jozef Tiso budapesti és Karol Sidor lengyelországi, 1938. májusi látogatásának ered­ményeiről lásd Deák, Ladislav: Hra o Slovensko. Bratislava, 1991, 98-99. 9 Uo. 158-163. 10 Ez a probléma markánsan megmutatkozott Jozef Tisónál, aki a csehszlovák küldött­ség vezetője lett a magyarokkal folytatott komáromi tárgyalásokon. Lásd Deák, Ladis­lav: Zahranicnopolítícká koncepcia Jozefa Tisu voci Mad'arsku roku 1938, In: Pokus o osob­nostny profil Jozefa Tisu. Bratislava, 1992,105-112. 186

Next

/
Thumbnails
Contents