„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Peter Zelenák: Szlovákia 1918–1939 közötti politikai és területi integritásának problémája
kidolgozásával, amely a szlovák nemzet memorandumával együtt szlovák államjogi programmá vált a következő évtizedek számára, és lényegében az első világháborúig létezett. Annak ellenére nem sikerült megvalósítani, hogy a kísérletek a monarchia átalakításáról meglévő általános elképzelés részei voltak. A nemzet területhez való viszonyának eszméje annyira jelentőssé vált, hogy a szlovák politika tartós eleme lett. A döntő mozzanat azonban, amely minőségileg megszabta ennek a viszonynak az új paramétereit, az 1918-ban a történelmi magyar államisággal való szakítás és a cseh nemzettel állami és nemzeti együttélésre történt egyesülés volt. Elsődleges fontosságúvá vált a Szlovák Nemzeti Párt 1918. májusi bizalmas értekezlete, nemcsak abból a szempontból, hogy a résztvevők határozatot fogadtak el, amelyben egyértelműen kinyilvánították a szlovák nemzet jogát az önrendelkezésre, hanem azért, mert egyúttal tömören meghatározták elképzelésüket arról is, hogy miként váljon ki az új államalakulat. Eszerint az új államnak Szlovákiából, Csehországból, Morvából és Sziléziából kell állnia. 2 Figyelemre méltó, hogy Matus Dula 1918. október 30-án egy táviratot küldött Prágába, amelynek a tartalma éppen ez a határozat volt. Az adott pillanatban nem voltak világos elképzelések arról, hogy Szlovákiának mekkora lesz a területi kiterjedése, mivelhogy a történelmi Magyarországon belül még csak közigazgatási egységet sem képezett. Természetesen még határai sem lehettek meghatározva, mivelhogy erről a kérdésről a nagyhatalmak érdemben nyilatkozni csak a háború befejeződése után tudtak. Azonban lényeges, hogy az adott pillanatban a szlovák politikai elit számára Szlovákia nem csupán politikai fogalmat jelentett, hanem már nyilvánvalóan reális tartalommal is bírt. így van ez nemzeti, de területi értelemben is. Tanúskodik erről az a tény is, hogy a hazai politikai körök elfogadták a cseh-szlovák diplomácia azon lépéseit, amelyek a demarkációs vonal, vagyis hamarosan Szlovákia határainak megállapításához vezettek. 3 Azoknak az akadályoknak a megszüntetésével, amelyek közös nevezője az a törekvés volt, hogy etnikai alapon, asszimilációval hozzák létre a politikai nemzetet, létrejöttek a feltételek a nemzeti szervezetek nagyon gyors kifejlődéséhez, mind területi, mind belső szerkezeti szempontból. Kiderült, hogy az olyan tervek, mint Szlovákia régiókká alakításának elképzelése - amely bizonyos területek nyelvi és kulturális sajátosságaiból indult ki és a különböző etnikumok jegyeire emelte azokat -, csak mesterséges konstrukció. 4 Ez megmutat2 Holotík, Ludovít (zostavíl): Socíálne a národné hnutie na Slovensku od oktőbrovej revolúcie do vzniku ceskoslovenského statu. Dokument]). Bratislava, 1979, 220. 3 Lásd ehhez Marián Hronsky következő tanulmányát. 4 Ez az elképzelés a legkövetkezetesebben Kelet-Szlovákiában valósult meg, megnyilvánulása a szlovákokról mint önálló etnikai csoportról alkotott elmélet volt. A mindennapokba főleg a Nasa Zastava című hetilap közvetítésével jutott el, amely az 19071918 közti években jelent meg. Kivihetetlenségéről tanúskodik a kelet-szlovákiai tanács működésének kudarca és a Szlovák Népköztársaság kikiáltásának kísérlete is. V. Dvorsták, ennek az elméletnek egyik megalkotója kezdeményezte, majd szintén kudarccal végződött újraélesztési kísérlete a bécsi döntés után. Bővebben lásd Tajták, L.: Dvortsákovo separatistické hnutie a mad'arská iredenta. In: Príspevky k dejinám vychodného Slovenska. Bratislava, 1964, 248-269.; Kászonyi Ferenc: A szlovák kérdés. Kisebbségvédelem, (VI. évf.) 1943/3-4., 1-15.; Tajták, L.: Národnodemokratická revolúcia na 183