„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Peter Zelenák: Szlovákia 1918–1939 közötti politikai és területi integritásának problémája

teljes módon befolyásolta a közép-európai térség kialakítását, annak rendezését is. Ennek kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy bármennyire jelentős volt a szlovák államalkotó kezdeményezés, és bár ezzel Szlovákia Európa politikai színterére lépett, biztonsága, határai, területi integritása, politikai rendszere, a szomszédos országokhoz való viszonya stb. Csehszlovákia létezéséből és nemzetközi-politikai helyzetéből származott és következett.

1 Szlovákia fogalma úgy, ahogy a vizsgált korszakban létrejött, nemcsak azoknak a változásoknak az eredménye volt, amelyek az első világháború befejeződésének következményeként keletkeztek, hanem annak is, ahogyan az 1938-1939-es években a viszonyok kikristályosodtak. Ez a felfogás tehát nemcsak az időszerű politikai számítás eredménye volt, hanem mélyebb okokkal is bírt. A nemzeti emancipáció fokozatos és bonyolult folyamatából eredt, amelynek elsődleges eleme a két háború közti időszakban a szlovák politikai és a tágabb nyilvánosság tudatában éppen a területi integritásnak mint a nemzeti létezés meghatározó tényezőjének rögzülése volt. E folyamat kezdetei a messzi múltba nyúlnak vissza. Ha eltekintünk a szlovák értelmiség próbálkozásaitól, hogy követeléseit a szlovák nemzet történetiségének bizonyításával vezesse le, ahol a terület és a lakosság folytonosságának kérdése mind az állam múltjának tudatával, mind a történeti Magyarország létrejöttében és építésében való aktív részvétellel bizonyítást nyert, akkor a felvilágosodás korának csúcsán a terület meghatározására Irányuló első releváns törekvések összekapcsolódtak a monarchia modernizációjával. A jozefinista kerületek - Szlovákia területén három volt -, bár nem etnikai alapon jöttek létre, mégis bizonyos kölcsönösségben voltak ezzel az elvvel, egyúttal ezeknek a kerületeknek a határai tükrözték az adott területi egységről meglévő történeti tudatot, és hát többé-kevésbé a mai Szlovákia területével is egybeestek. Bár hamarosan megszűntek, létrejöttük puszta indoka - az állam beosztását összhangba hozni a modern igazgatás elveivel - mégis tovább élt, különböző formákban találkozhatunk vele a későbbi századokban is. A szlovák politikai közéletben - amely végső formáját alapjaiban a XIX. század közepén nyerte el - látható a törekvés, hogy világosan kifejezzék a szlovák nemzet önállóságát, amely a szuverenitás hordozója a saját, jóllehet még meg nem határozott nagyságú területén. Az önrendelkezés elve, amely a természetjog modern felfogásából származik és a szlovák politika alappillérévé vált, nemcsak a saját nemzeti platform meghatározását tette lehetővé, hanem a nemzet és a terület helyzetéét is, amelyen lakik: a történeti Magyarországon, illetve a monarchia keretei között. Az az igény, hogy e terület kiterjedését egyértelműen meghatározzák, 1861-ben érte el csúcspontját a szlovák körzet tervének 1 Azok a megfontolások, amelyek hatással voltak Csehszlovákia geopolitikai viszonyaira, részben visszatükrözték Szlovákia - azonban csak mint államrész - problémáját, s ebben az értelemben a déli határ problémáját is. Lásd pl. Koreák, J.: Geopolitické základy Ceskoslovenska jako kmenové oblasti. Praha, 1938, Národnostní otázky; Stefánek, A.: Co je geopolitika. Casopis svobodné skoly politickych nauk v Praze, r, III. 1931, 133. A legújabb munkák közül lásd Fabian, J.: Trvalé faktory geopolitického posíavenia Slovenska. In: Vojenskopolitické a geopolitické súvislosti vyvoja Slovenska v rokoch 1918-1945. Trencín, 1992, 5-15. 182