„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Beluszky Pál: A modernizáció területi differenciái a századelő Magyarországán

kelet-Erdélyben ismét átlag fölé emelkedjen, főleg etnikai okok következtében. Ez esetben tehát majdnem „szabályosan" terjedt hazánkban a „modernizáció": a „dévényi kapunál" lépett az ország területére, s a Dunántúl legnagyobb része az írni-olvasni tudás magas szintjével jellemezhető. Némiképp meglepő viszont - különösen a magyar szakemberek számára, akik (legalábbis a mai Alföldet) a fejlődésben visszamaradt, hátrányos helyzetű régiónak tartják -, hogy az Alföld legtöbb vármegyéjében szintén átlag feletti volt az alfabetizáció (ennek okait lásd alább), s hogy a Felvidék nyugati s középső harmada szintén a „modernizálódó" régiók sorába került. 2. Az ország keleti fele éles határral válik el a nyugatabbra eső vármegyéktől, jól kijelölve hazánk - egyik - legmarkánsabb modernizációs lépcsőjét. E vonal megrajzolásában a modernizáció diffúz terjedésének, a modernizáció más elemeivel kialakult kölcsönhatásainak s a nemzetiségi viszonyoknak egyaránt szerepe volt. A magyarországi nemzetiségek írni-olvasni tudásában ugyanis számottevő különbségek mutatkoztak 1910-ben. (2. TÁBLÁZAT) A magas analfabetizmust felmutató ruszinok és románok lakta területek eleve kedvezőtlen helyet foglaltak el a modernizációban. A jelentős számú szász (német anyanyelvű) lakossággal rendelkező erdélyi vármegyék (Szeben, Brassó, Nagy-Küküllő), illetve a Székelyföld lakóinak írni-olvasni tudása jóval meghaladta Erdély többi megyéjének értékét. 2. TÁBLÁZAT: írni-olvasni tudás Magyarország egyes nemzetiségei körében (1900-1910) Anyanyelv írni-olvasni tudók aránya (%) Anyanyelv 1900 1910 Német 62,5 70,4 Magyar 60,9 67,0 Szlovák 50,0 58,0 Horvát 39,4 47,0 Szerb 32,7 40,4 Román 20,4 28,2 Ruszm 14,8 22,7 * Magyarország és Horvát-Szlavonország együtt 3. A Dráva vonala nemcsak közjogi választóvonal volt (a szűkebb értelemben vett Magyarország és Horvátország között), hanem éles törésvonal is a modernizáció terjedésében. 3. 2. Az „orvoslátta holtak" Az „orvoslátta holtak" megyei arányai némiképp hasonló területi eloszlást mutattak 1910-1911-ben, mint az alfabetizáció. (5. ÁBRA) A magyar statisztikai szol17