„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Beluszky Pál: A modernizáció területi differenciái a századelő Magyarországán

egyes foglalkozások követelményei, „modern" eszközök alkalmazása a termelésben stb.), illetve a „modernizáció" következménye az alfabetizáció. 1. TÁBLÁZAT: Az írni-olvasni tudók aránya a 6 éven felüli lakosságban (1880-1910) Terület írni-olvasni tudók aránya (%) Terület 1880 1890 1900 1910 Magyar Birodalom* 41,8 50,6 59,5 66,7 Magyarország 43,5 53,2 61,8 68,7 Vármegyék 39,2 48,6 56,8 64,9 Törvényhatósági jogú városok 64,2 72,1 79,6 85,4 * Magyarország és Horvát-Szlavonország Az írni-olvasni tudás területi differenciáit tekintve Magyarország három, jól elkülönülő régióra oszlott 1910-ben (4. ÁBRA): 4. ÁBRA: Az írni-olvasni tudók aránya a 6 éven felüli népességből vármegyénként (1910) 1. A Sáros-Zemplén-Szabolcs-Bihar-Arad-Torontál vármegyék határától nyugatra eső országrészeken magas, vagy legalábbis az átlagosnál magasabb volt az írni-olvasni tudás, kelet felé haladva egyre csökkent, hogy Dél-, Dél16