„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Romsics Ignác: Az I. világháború alatti cseh–szlovák határelképzelések és a békekonferencia vitái a csehszlovák–magyar határról

Ezt a tanácskozást Matús Dula, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke hívta össze. Az értekezlet, amelyen valamennyi szlovák politikai irányzat képviseltette magát, nyilatkozatot fogadott el a szlovák területek Magyarországtól való elszakadásáról és teljes függetlenségéről. Ebben egyetértés uralkodott a résztvevők között. Vita bontakozott azonban ki arról, hogy a nyilatkozat utaljon-e Szlovákia autonómiájára a „cseh-szlovák" államon belül, vagy ne, illetve arról, hogy jelezzék-e részvételi szándékukat a békekonferencián, avagy ne. A többség először mindkét kérdésre igennel válaszolt, ám a későbbiekben - Milan Hodza javaslatára - törölték az erre vonatkozó passzusokat. Belevettek viszont egy utalást a csehszlovák egységre. A deklaráció kulcsmondatai ezek után így hangzottak: „1. A szlovák nemzet mind nyelvi, mind kulturális-történelmi szempontból az egységes cseh-szlovák nemzet része. (...) E cseh-szlovák nemzet számára követeljük mi is a korlátlan önrendelkezési jogot a teljes függetlenség alapján". A dokumentum súlyos - és részben túlzó - szavakkal bélyegezte meg a dualista időszak magyar kormánypolitikáját is, amely „hosszú évtizedek alatt nem látott fontosabb feladatot, mint hogy elnyomjon mindent, ami szlovák, nem épített és nem engedélyezett nemzetünknek egyetlen iskolát sem, nem engedte, hogy szlovák emberek bejussanak a közhivatalokba és a közigazgatásba, népünket anyagilag tönkretette, középkori feudális rendszerével és politikájával kizsákmányolta".

13 A nyilatkozatot 103-an írták alá. Foglalkozásuk szerint 15 ügyvéd, 14 pap, illetve lelkész, 13 gyáros, iparos és kereskedő, 13 magántisztviselő, 7-7 földműves és főiskolai hallgató, 5 bankigazgató, 5 munkás, 4 orvos, valamint 3-3 magánzó, tanító és építész, vagyis a középrétegek képviselői mellett néhány egyszerűbb ember is. A turócszentmártoni értekezletet követően a Szlovák Nemzeti Tanács tagjai felvették a kapcsolatot Prágával, majd november 5-én ideiglenes kormányt alakítottak. A Vavro Srobar vezette testület november 14-ig, az első csehszlovák kormány megalakulásáig állt fenn. Srobar ekkor a Kramar elnöklete alatt megalakult prágai kormány minisztere lett. 2. A békekonferencia vitái és döntései Az I. világháború lezárására és az új nemzetközi rend alapjainak megteremtésére hivatott békekonferencia ünnepélyes megnyitására 1919. január 18-án került sor Versailles-Wn, ugyanott, ahol 48 évvel korábban a Német Birodalom megalapítását kihirdették. Az üdvözlőbeszédet a Francia Köztársaság elnöke, Raymond Poincaré tartotta. A „győzelem teljes", most már csak az van hátra - hangsúlyozta sokatmondóan - hogy „e győzelem minden gyümölcsét learassuk Önökkel együtt". Legfelsőbb szinten erről Georges Clemenceau-nak, Franciaország miniszterelnökének kellett gondoskodni, akit mint házigazdát a békekonferencia elnökévé választottak. Párizs belső kerületeit erre az időre valósággal ellepték a győztes, illetve szövetséges államok diplomatái. A delegátusok és kísérőik száma több ezerre Romsics Ignác (szerk.): Magyar történeti szöveggyűjtemény 1914-1999. I. kötet. Osiris, Bp„ 2000, 66. 160