„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Kocsis Károly: A közigazgatási térfelosztás változásai a mai Szlovákia területén a XX. században
Annak ellenére, hogy az első Csehszlovák Köztársaság az általános emberi jogokat tekintve dem okra tikusabbnak volt tekinthető szomszédainál, az állam cseh vezetése a szlovák nemzet identitástudatát elnyomta, továbbá Szlovákia (és Kárpátalja) autonómiájáról sem akart hallani. 9 Ezen tényezők és a hitleri Németország - kezdetben kisebbségvédelmi köntösbe burkolt - expanziós törekvései, kiegészülve a Szudétanémet Párt és Andrej Hlinka Szlovák Néppártjának (a „ludákoknak") egymásra találásával, döntő szerepet játszottak Csehszlovákia 1939-es felbomlásában. Előtte azonban a szudétanémet területek, illetve a szlovákiai Dévény és Pozsonyligetfalu 10 német leválasztását és a sikertelen komáromi magyar-csehszlovák tárgyalásokat 11 követően - német és olasz nyomásra - az 1938. november 2-i bécsi döntéssel Magyarország visszakapta a 85%-ban magyar anyanyelvű és 88,1% -ban magyar nemzetiségű népesség lakta, 11 927 km 2 kiterjedésű „dél-szlovákiai" területeket. 12 Az új szlovák államhatárt délen többnyire a magyar-szlovák nyelvhatár mentén húzták meg, vitás esetekben a helyi lakosság véleménynyilvánítását is figyelembe véve. Annak ellenére, hogy az új magyar-szlovák államhatár megvonásánál az etnikai elvet igyekeztek maximálisan figyelembe venni, magyar oldalon különösen Nagysurány, Verebély és Kassa környékén maradt jelentős szlovák nyelvterület, Szlovákiában pedig Pozsony, Nyitra és Tőketerebes vidékén maradt nagyobb tömegű magyar lakosság. 3. Az első Szlovák Köztársaság kora (1939-1945) 1939. március 14-én - a történelem során először - létrejött a „független" szlovák állam, melynek 38 004 km 2-nyi területe a fentiekben említett területi változásokon kívül az alábbiakban tért el a maitól. A ruszin többségű Szirmai, a szlovák többségű Szobránci járás nagy részét 1939. március 23-24-én Magyarország stratégai okok miatt visszafoglalta 13 és az autonómiát élvező Kárpátalja ungi közigazgatási kirendeltségéhez csatolta. Árva és Szepes megyék történel9 Szlovákia politikai és területi integritásának kérdéséhez elsősorban Peter Zelenák tanulmányát ajánljuk figyelmükbe. A kárpátaljai határváltozásokhoz lásd Fedinec Csilla előadását. 10 Dévény (Devín, Theben) és Pozsonyligetfalu (Petrzalka, Engerau,) jelenleg a Pozsony (Bratislava) IV és Pozsony V járások részei. Az 1930-as csehszlovák népszámlálás idején 1402 és 14 164 lakosuk volt, melyből a német nemzetiség 55,9 és 22,4%-kal részesült. 11 Az 1938. október 9. és 22. közötti komáromi tárgyalásokon a csehszlovák delegáció október 12-én 1800 km, október 13-án 5405 km, október 22-én 11 300 km 1919-ben elfoglalt terület visszaadását ajánlotta fel Magyarországnak. Jóllehet ez utóbbi ajánlat a bécsi döntőbírósági ítélet 95%-át képezte, de a Pozsony, Nyitra, Léva, Rimaszombat, Kassa, Ungvár, Munkács nyelvhatár menti, kiemelkedő fontosságú városok hovatartozásával kapcsolatos nézeteltérések megakadályozták a közös megegyezést. Ennek megfelelően Bécsben a német és olasz döntéshozók (Ribbentrop és Ciano) tulajdonképpen csak a néhány vitás város hovatartozásáról döntöttek, hiszen a túlnyomórészt magyarlakta rurális térség visszaadását maga Csehszlovákia ajánlotta fel október 22én. Rónai András: Térképezett történelem. Magvető Kiadó, Bp., 1989,166-181. 12 Az első bécsi döntésről és hátteréről bővebben olvashatnak Pritz Pál és Sallai Gergely tanulmányában. 13 Botlik József: Egestas Subcarpathica. Hatodik Síp, Bp., 2001, 231-232. 139
