„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Kocsis Károly: A közigazgatási térfelosztás változásai a mai Szlovákia területén a XX. században

mi területének egységét Szlovákia akkor állította vissza, mikor csatlakozott a Lengyelországot 1939 szeptemberében megtámadó náci német csapatokhoz és elfoglalta az 1920-ban Lengyelországnak ítélt árvái és szepesi területeket. A korábban súlyos bel- és külpolitikai tehertételt jelentő nemzetiségi területek döntő többségétől való megszabadulás következtében Szlovákia 2,6 milliós népessége az 1940. december 15-i szlovák népszámlálás idején már sokkal homogénebb nemzetállamnak tűnt (szlovákok: 84,9%). Jozef Tiso Szlovákiájában 1940. január l-jétől Pozsony, Nyitra, Trencsén, Garammellék, Tátra és SárosZemplén megyék létrehozásával ismét háromszintűvé (megye, járás, község) vált a közigazgatás. Az új megyék területén az államalkotó nemzet aránya már mindenütt meghaladta a 75%-ot. (6. TÁBLÁZAT) AZ 59 járásból is csupán két esetben (Mezőlaborc, Sztropkó) haladta meg a nemzetiségek (ez esetben ruszinok) száma a szlovákokét. (2. TÁBLÁZAT) Az 1938-39-ben megvont államhatárok nemcsak kisebb-nagyobb közigazgatási korrekciókat, hanem új járások és járási székhelyek létrejöttét is eredményezték (Dobsina, Nyustya, Lónyabánya), melyek a Magyarországhoz visszacsatolt néhány korábbi járási székhelyt (Rozsnyó, Rimaszombat, Losonc) voltak hivatottak pótolni. 6. TÁBLÁZAT. A megyék népességének etnikai összetétele a mai Szlovákia területén 1940-1941-ben Megyék szlovák területen Össznépesség Etnikai összetétel (%) Megyék szlovák területen (1940) szlovákok magyarok Pozsony / Bratislava 455 728 81,7 6,1 Nyitra / Nitra 335 343 78,8 5,3 Trencsén / TrenCín 516 698 98,2 0,3 Garammellék / Pohronie 443 626 93,5 0,9 Tátra / Tatry 463 286 77,3 0,7 Sáros-Zemplén / Saris-Zemplín 440 372 83,0 2,3 Megyék magyar területen Össznépesség Anyanyelvi összetétel (%) Megyék magyar területen (1941) szlovákok magyarok Komárom 166 594 1,6 97,5 Nyitra-Pozsony 180 970 19,4 79,2 Esztergom 43 322 2,9 96,3 Bars-Hont 119 075 19,5 79,3 Nógrád 57 205 10,8 87,2 Gömör-Kishont 93 415 7,5 90,3 Abaúj-Torna 135 120 24,6 71,3 Zemplén 47 256 11,9 86,5 Ung 13 685 L7 97,0 Ungi közigazgatási kirendeltség 44 828 43,5 4,5 Forrás: Lexikon obcí Slovenskej Republik}/. Bratislava, 1942; Zprávy Státného Plánovaciého a Statistického Úradu. Bratislava, 1/1. 1946. jul., 17-18.; 1942. évi népszámlálás. Demográfiai adatok községenként (Országhatáron kívüli terület). KSH, Bp., 1990. 140