„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Kocsis Károly: A közigazgatási térfelosztás változásai a mai Szlovákia területén a XX. században

Az összevonások révén létrejött 16 megyéből az 1910-es magyar népszámlálás szerint 10 szlovák, 4 magyar, az 1919-es csehszlovák népszámlálás alapján már 13 „csehszlovák" és csupán egy (Komárom) volt abszolút magyar többségű. (3. TÁBLÁZAT) Csehszlovákia létrehozóinak területszerző mohósága következtében a mai Szlovákia területén élt népességen belül rendkívül magas arányt képeztek a nem „csehszlovákok" (1910-ben 42,1%, 1921-ben 34,9%), mely a nemzetállam építőinek felfogása szerint nagy problémát jelentett a közigazgatási területfelosztásban is. Az északi magyar nyelvterülettel is megnövelt Szlovákiában - a statisztika területén lefolytatott állami szintű, első nagyobb interetmkus erőpróba, a Dél-Szlovákiában alig leplezett visszaélések miatt hírhedté vált 1921-es népszámlálás

6 hivatalos eredményei szerint is - még mindig meglehetősen sok (17) járásban képeztek többséget a magyarok. (2. TÁBLÁZAT) 3. TÁBLÁZAT: AZ 1919-1923 között létezett szlovákiai megyék népessége etnikai összetételének változása (az 1910. és 1919. évi népszámlálások adatai szerint)* Össznépesség (1919) Etnikai összetétel (% •) Megyék Össznépesség (1919) Szlovákok, illetve „csehszlovákok" Magyarok Össznépesség (1919) 1910 1919 1910 1919 Pozsony / Bratislava 410 214 42,6 52,2 41,9 35,5 Nyitra / Nitra 462 307 71,0 79,4 21,9 15,5 Trencsén / Trencin 309 301 91,8 97,8 4,3 0,8 Turóc / Turiec 52 842 69,0 77,9 10,0 2,4 Árva / Orava 58 769 92,3 98,4 2,9 0,7 Lip tó / Liptov 80 615 89,9 96,2 5,0 1,2 Zólyom / Zvolen 127 360 84,8 95,5 12,4 2,3 Hont / Hont 109 847 46,9 58,6 51,3 40,1 Bars / Tekov 176 985 54,8 65,0 34,7 26,5 Komárom / Komárno 149 975 3,3 8,0 95,2 91,4 Nógrád / Novohrad 95 941 61,6 66,7 36,8 30,9 Gömör-Kishont / Gemer-Malohont 164 341 40,0 47,6 56,7 48,8 Szepes / Spi§ 159 277 54,1 58,1 11,3 7,2 Abaúj-Torna / Abov-Turna 121 679 29,4 49,5 60,6 41,0 Sáros / Saris 172 750 58,3 83,6 10,4 3,6 Zemplén / Zemplín 296 104 43,7 50,5 28,0 20,9 * Pozsony, Komárom, Hont és Bars megyék adatai magukban foglalják Pozsony, Komárom, Selmec- és Bélabánya törvényhatósági jogú városok adatait is. Forrás: A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása I. Magyar Statisztikai Közlemények, Űj sorozat, 42. kötet, 1912; Soznam miest na Slovensku dia popisu tudu z roku 1919. Ministerstvo s Plnou Mocou pre Spravu Slovenska, Bratislava, 1920. 6 Popély Gyula: Népfogyatkozás. A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945. írók Szakszervezete, Széphalom Könvyvműhely-Regio, Bp., 1991,195. 136