„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Kocsis Károly: A közigazgatási térfelosztás változásai a mai Szlovákia területén a XX. században
A magyar múlt részeként értékelt, közel ezer éven át működött magyar vármegyerendszert az 1920:126. sz. törvény értelmében 1923. január 1-jei hatállyal megszüntették, és létrehozták a kinevezett állami hivatalnokok által irányított úgynevezett nagy megy éket (Pozsony, Nyitra, Zólyom, Vág, Tátraalja, Kassa). Az új megyehatárok vajmi kevéssé igazodtak az életképességüket hosszú évszázadokon keresztül bizonyított, végül is csak 1923-ban megsemmisített vármegyék határaihoz. Számos olyan régiót olvasztottak egybe, melyek együvé tartozására soha nem volt példa, és kapcsolattartásuk is nehézkesnek bizonyult, így került egy megyébe (Tátraalja) a Vág melléki Rózsahegy és a Sajóparti Tornaija, Zólyomban Zselíz és Breznóbánya, Nyitrában Párkány és Privigye. Az új megyebeosztás természetesen nacionalista célokat szolgált azáltal, hogy a megyék területét úgy jelölték ki, hogy népességükön belül a magyarok mindenütt kisebbségben maradjanak és arányuk a hivatali kisebbségi nyelvhasználathoz szükséges minimális 20%-ot (1920:112 sz. törvény) minél kevesebb megyében érje el. (4. TÁBLÁZAT) Ezt úgy érték el, hogy az állam létére veszélyesnek tartott magyarlakta határvidékből - Vágmellék megye kivételével - minden (kivétel nélkül túlnyomóan szlovák többségű) megye kapott egy szakaszt. Ennek eredményeként a magyar többségű területeket távoli, szlovák tájak központjaiból irányították: pl. a párkányiakat Nyitráról (90 km), a komáromiakat Pozsonyból (100 km), a rimaszécsieket Zólyomból (105 km), a tornaljaiakat Liptószentmiklósról (165 km). 4. TÁBLÁZAT: Az 1923-1928 között létezett szlovákiai „nagymegyék" népességének etnikai összetétele (az 1921. évi népszámlálás adatai szerint) „Nagymegye" (velzupa) Össznépesség (1921) Etnikai összetétel (%) „Nagymegye" (velzupa) Össznépesség (1921) „cseh-szlovákok" magyarok XV. Pozsony / Bratislava 728 958 60,0 30,2 XVI. Nyitra / Nitra 441 064 62,8 30,5 XVII. Vágmellék / Povazie 410 942 92,7 0,6 XVIII. Zólyom / Zvolen 507 773 69,3 26,2 XIX. Tátraalja / Podtatry 308 732 67,7 14,5 XX. Kassa / Kosice 599 579 59,4 16,6 Forrás: Statisticky lexikon obcív Republike Ceskoslovenskej, III. Slovensko. Praha, 1927. A „nem csehszlovákok" rovására történő közigazgatási manipulációra a járások szintjén is volt példa. Ezek közül a legfeltűnőbb a magyar Ipolysági járásnak a szlovák Korponai járásba történő beolvasztása, illetve a ruszin többségű Vízközi járásnak a szlovák többségű sztropkóival való összevonása volt. Később, az 1927. évi 125. sz. törvény értelmében, 1928. július l-jétől a nagymegyéket is megszüntették, és létrehozták a tartományi rendszert. 7 Csehszlovákiát négy tartományra (Csehország, Morvaország, Szlovákia és Kárpátalja) osztották fel, melyeken belül cseh mintára kétszintűvé (járás, község) vált a közigazgatás. A járások határai az 1923-28 közötti állapothoz képest szinte vál7 Duray Miklós - Kvarda József - Oriskó Norbert: A nemzetállam és demokratikus ellenszere. Együttélés-Spoluzitie, Pozsony-Bratislava, 1994, 32. 137
