„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Kocsis Károly: A közigazgatási térfelosztás változásai a mai Szlovákia területén a XX. században

Az 1867-1918 közötti időszakra vonatkozólag elmondhatjuk, hogy a történelmileg kialakult közigazgatási (megye, járás stb.) határoknak a nem magyar lakosság rovására történő megváltoztatására nem volt példa. Ugyanakkor az is tény, hogy a szlovák értelmiség egy része által követelt úgynevezett Szlovák Vidék (Slovenské Okolie) létrehozásához és a megyehatároknak az úgynevezett szlovák-magyar „nyelvhatárhoz" való igazításához sem járultak hozzá. 2. Az első Csehszlovák Köztársaság kora (1918-1939) Az I. világháború végén, 1918 októberében, a Csehszlovák Köztársaság prágai kikiáltását követően megindult Felső-Magyarország többnyire szlovákok, magyarok, ruszinok és németek lakta megyéinek cseh katonai megszállása,

3 mely a Magyar Tanácsköztársaság többé-kevésbé sikeres ellentámadásai következtében véglegesen csak 1919 júliusában sikerült. A Magyar Királyság területének felosztását szentesítő trianoni békeszerződés

4 szerint a magyar-csehszlovák határ Komárom, Esztergom, Nógrád, Abaúj-Torna és Zemplén megyéket kettészelte, Pozsony, Hont és Gömör-Kishont megyékből egy kisebb darabot Magyarországon hagyott, Győr megyéből egy kis részt a Csehszlovák Köztársasághoz csatolt. Már az 1918-1919-es hatalomváltást követően sor került bizonyos közigazgatási átszervezésre. Az Esztergom megyétől elszakadt Párkányi járást Komárom megyéhez, a szlovák-ruszin tartományi határ által kettéosztott Ung megye Szobránci és Nagykaposi járásait Zemplén szlovákiai részéhez csatolták. Árva és Szepes megyék egy része viszont Lengyelországhoz került.

5 A korábbi felvidéki magyar vármegyék közül területileg sértetlenül csupán Nyitra, Trencsén, Bars, Turóc, Lip tó, Zólyom és Sáros került Csehszlovákiához. A korábbi megyeszékhelyétől, Balassagyarmattól elválasztott szlovákiai Nógrádban Losoncot, a Sátoraljaújhelytől elszakadt szlovákiai Zemplénben pedig Nagymihályt emelték megyeszékhelyi rangra. (2. TÁBLÁZAT) 3 A cseh légiósok első hullámban a katonailag védtelen, Szakolca és Turócszentmárton közötti északnyugati perifériát szállták meg 1918. november 2. és 12. között. Gyönyör József: Határok születtek. A csehszlovák állani megalakulása és első törvénye. Madách, Bratislava, 1992,184-185. 4 Csehszlovák-magyar viszonylatban ehhez lásd: Magyar béketárgyalások. Magyar Királyi Külügyminisztérium, Bp., 1920; Temperley, H. W. V.: A History of the Peace Conference of Paris. London, 1921; Houdek, Fedor: Vznik hranic Slovenska. Bratislava, 1932; Raschhofer, Herrn ami: Die tschecholowakischen Denkschriften für die Friedenkonferenz von Paris 1919/1920. Berlin, 1937; Low, A. D.: The Soviet Hungarian Republic and Paris Peace Conference. Philadelphia, 1963; Gyönyör József: i. m.; Gyönyör József: Terhes örökség. A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában. Madách-Posonium, Bratislava, 1994. - A béketárgyalások nyomán kialakuló csehszlovák-magyar határról kötetünkben is olvashatnak:figyelmükbe ajánljuk Romsics Ignác, Szarka László, Marián Hronsky, Peter Zelenák és Bacsa Gábor tanulmányát. 5 Romer, E.: Polski Atlas Kongresoivy - Atlas des problémes territoriaux de la Pologne. Lwów, 1921. 135