„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Majdán János: A vasút szerepe a határok kialakulásában

A vasút szerepe a második világháború előtti és utáni területi csatolásokban is fontos szempontként merült fel, de a döntésekről és a változások következtében lezajlott vasúti átcsatolásokról jelen tanulmányban csak rövid összegzésre került sor. A nemzetközi helyzet változásai miatt elért magyar revíziós sikerek első üteme etnikai elvek alapján történt, s emiatt az új határ ismét vasutakat vágott ketté. A későbbi határmódosítások esetében részben vagy alig volt szerepe a magyarság jelenlétének, a döntések meghozatalakor a gazdasági érvek kerültek előtérbe. A teljes területi revízió felülkerekedése miatt a vasutak kevésbé szakadtak szét. Ez egyfelől a vasúti hálózat helyreállását és a teljesítmények növekedését eredményezte. Másfelől azonban minél inkább az eredeti gazdasági térszerkezet helyreállítása volt a gyakorlat, annál inkább sérült az etnikai elv, s ezáltal az egyetlen politikailag tartható magyarázat a határmódosításokra. Az 1918 előtti vasúti hálózat minél inkább helyreállt, annál nagyobb volt az esélye annak, hogy ez csak a világháború idejére fenntartható állapot, mivel a teljes területi revízió a nagyhatalmak számára 1943-tól elfogadhatatlan volt. így került a vasúti hálózat a második világháború végén ismételten a nagyhatalmi tárgyalások homlokterébe.

16 Egyértelműen kiderült, hogy Magyarország esetében is igaz a megállapítás: a XIX. század nagy szállítási újítása, az államok, gazdaságok, személyek helyzetét javító vasút a XX. században a katonai terjeszkedés, időnként a zsarolás, a megszállás eszközévé vált. 16 A szerző: A vasút által kirajzolható belső európai határok. In: Történeti doktori program - Kutatási füzetek 6. Pécs, 1999, 52-64. 115