„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Majdán János: A vasút szerepe a határok kialakulásában
2. Határ az Alföld keleti peremén A már jelzett és a szakirodalom által alaposan feldolgozott román követelések - itt és most nem részletezett okok miatt - nem valósultak meg. A tiszai határ helyett az Alföld és hegyek találkozásánál került sor az államokat elválasztó vonal meghúzására. A korabeli vasúti térképre tekintve jól kirajzolódik a lehetséges államhatár, mivel a már több ízben említett Nagyvárad-Fiume közötti vasúti összeköttetést biztosító pálya az Alföld középső és déli részén szinte „adta" ennek meghúzását. 9 A Királyháza kiindulóponttal dél felé haladó első osztályú vonal Szatmárnémeti táján egészen Érmihályfalváig biztosította az Alföld peremén a jó kapcsolatot a vásárvonal városai között. Bár sokan és sokszor leírták, hogy a bukaresti katonai vezetés a magyar határ kialakításakor törekedett az egységes vonal megszerzésére, szerintem ez a későbbi nézet visszavetítése. Időrendben első célként az Erdélyi-medencéből történő kijutást, valamennyi folyóvölgy birtoklását és az ott futó vasutak megszerzését tűzték ki. Az Alföldre kifutó vasutak Erdélyen kívüli egybekapcsolása volt a második cél, melynek jegyében „csak" azokat a vasutakat akarta a román állam birtokolni, melyek lehetővé tették Erdély „körbeölelését". Ezt igazolja a Békés megyei és a Szegedtől délre eső vasutak helyzete, melyek egyébként érthetetlen módon a magyar állam területére estek. 10 Olyan esetben is látszatra lemondtak egy-egy településről, ahol egyébként románok is laktak (Méhkerék, Gyula). Emiatt érthetetlen a határhúzás, holott az Alföldnek ezen a részén ritka volt a román anyanyelvű lakosság, s az erre történő hivatkozás látványos és bevett eleme volt a bukaresti delegációnak. Szegedtől délre, a Maros bal partján sem hivatkoztak az ott is megtalálható néhány román falura a határok kialakításakor. Nem vették elő az etnikai elveket, mivel mind a két térségben a folyóvölgyekből kifutó vasutakat sikerült már korábban megépített vonalak segítségével összekapcsolni. A gyakorlatban ez egyértelműen jelzi, hogy a stratégai szempontok addig érdekelték a román vezetést, amíg az Erdélyt „körbeölelő" vasúti hálózatot nem alakították ki. A magyar-román határ mentén végigfutó vasúti hálózat megteremtése a harmadik lépés volt, melyre csak azt követően fordítottak nagyobb figyelmet és komoly pénzt, miután a becikkelyezert nemzetközi szerződés alapján megszilárdult az új határ. 3. A délvidéki határok és a vasutak A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság említett terveiben nagy hangsúlyt kapott a Magyarország déli tájain át húzódó fővonal. Különböző okok miatt a baranyai 9 Részben a nyugatra tartó vasúti kapcsolatainak elvágásával Trianon igen nehéz helyzetbe hozta Nagyváradot, mint ahogy erre Fleisz János tanulmánya is utal kötetünkben. A Nagyváradot elveszítő Csonka-Bihar vasúti és általános problémáiról lásd Siili-Zakar István tanulmányának 3. fejezetét. 10 A vasutak körzetszervező hatása az Alföldön. In: A Alföld történeti földrajza. Pótfüzet. Nyíregyháza, 2000, 30-46. 109
