„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Beluszky Pál: A modernizáció területi differenciái a századelő Magyarországán

BELUSZKY PÁL A modernizáció területi differenciái a századelő Magyarországán* 1. Elméleti és módszertani problémák Magyarország történelme során több ízben kísérelte meg a felzárkózást NyugatEurópához, a „modern világhoz". E felzárkózási kísérleteket a „történelem" rendre derékba törte, a modernizáció (a felzárkózás folyamata) évszázados, sok évtizedes kényszerszüneteket tartott. A magyar államalapításkor Nyugat-Európában már kifejlett rendi feudális társadalom létezett; Magyarország a nyugati kereszténységhez való csatlakozással, a feudális jogrend átvételével, a dinasztikus kapcsolatokkal stb. egyértelműen Nyugat-Európához csatlakozott; a társadalmat és a gazdaságot azonban több évszázados út vezette a nyugat-európaihoz hasonló - de csak hasonló, nem azzal azonos - viszonyokhoz. A XV. században már-már sikeresnek, a befejezéshez közel állónak látszott ez a felzárkózás, de ekkor Európa társadalmigazdasági régióinak átrendeződése (a modernizáció góca Észak-Itáliából az atlanti partvidékre tevődött át, Közép-Európa perifériává vált, ahol a feudalizmus hadállásai megszilárdultak) és az Oszmán Birodalom előrenyomulása ezt a folyamatot megszakította, az ország másfél évszázadon át hatalmas háborús pusztításokat szenvedett. A törökök kiűzése után pedig a feudális viszonyok megszilárdulása és az ország periféria jellege (Európában, illetve a Habsburg Birodalmon belül) gátolta a felzárkózás folyamatának újraindulását. Erre csak a feudális viszonyok felszámolása, a polgári jogrend, tulajdonviszonyok megteremtődése (1848) után került sor, igaz, ekkor a felzárkózás gyors, most már a nyugat-európai ipari társadalmakhoz hasonlatos volt. Ez a modernizációs szakasz a századfordulóra, az első világháború előtti évekre már ismét jelentős sikereket ért el Magyarországon, ugyanakkor - természetesen - az országon belül számottevő regionális különbségek is mutatkoztak a modernizáció előrehaladásában. Az előadás célja a modernizáció századelőre kialakult, országon belüli regionális differenciáinak felmérése. Noha a „modernizációs elméletek" történeti, történetfilozófiai, szociológiai irodalma meglehetősen gazdag, s a századelő magyarországi statisztikai adatszolgáltatása is nagytömegű, a modernizáció területi különbségeinek mérésére alkalmasnak látszó adatot kínált, a modernizációs folyamat regionális differenciáinak mérése mégis okozott metodikai problémákat. * A tanulmány kisebb eltérésekkel, A modernizáció területi különbségei a századelő Magyarországán címmel megjelent a Rubicon című történelmi folyóirat 2001/8-9. számának 2732. oldalán is. 9