Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Balassagyarmat csehszlovák megszállása
Erőszakosnak tarjuk a csehek ama eljárását, hogy színmagyar ajkú és a magyar területekkel szorosan összefüggő városunkat 104 cseh kormányzat alá juttassák. Szocialista érzéseinket legjobban bántja, hogy a cseh kormányzat részéről erősen imperialisztikus irányzat érvényesül ebben a cselekedetben. Kifejezetten hangsúlyozni kívánjuk tehát, hogy tisztán a nagyobb fizikai erő - értjük alatta az antantot - kényszerítő nyomása alatt tűrjük az egész lakosság akaratával szemben álló diktatúrát, 105 beletörődni a wüsoni elveknek és az önrendelkező jognak e botrányos megsértésébe sohasem fogunk, ellene tiltakozó szavunkat mindig fölemeljük. Szocialisták vagyunk, és éppúgy követeltük annak idején a nemzetiségek részére az önrendelkező jogot, mint ahogy azt most joggal megköveteljük a magyar lakosság részére is, elsősorban azonban tiltakozunk bárminő, elveinkkel ellenkező, imperialisztikus szándék ellen. Egyébként elveinkért, mint eddig is, továbbra is erős harcot folytatunk, legyen ellenfelünk akár magyar, akár cseh kapitalizmus, akár magyar, akár cseh imperializmus. Dacos, elkeseredett nyugalommal és barátsággal várjuk tehát a cseh megszállást, nem fogunk nekik ellenállni abban a reményben, hogy az igazságnak és az Internacionálé már-már újra ébredő erejének mielőbb sikerülni fog elveinket végleges győzelemre juttatni. 106 Népszava, 1919. jan. 2. A losonci munkástanács tiltakozása. = Nógrád megyében, többségükben szlovák értelmiségiek, evangélikus lelkészek 1918. november végén hozták létre Losonc székhellyel a Felsőnógrádi Szlovák Nemzeti Tanácsot. Elnökévé dr. Bazovszky Lajos (Ludovit Bazovszky) losonci ügyvédet választották. A Losonci Nemzeti Tanács november 25-én tárgyalta a szlovák tanács „megkeresvényét", amelyben az bejelentette működésének megkezdését. A magyar tanács „hosszas és beható eszmecsere után" határozatot hozott, melyben kifejezte: „A nemzeti tanács örömmel tudomásul veszi a Felsőnógrádi Szlovák Nemzeti Tanácsnak megalapítását, s a Felsőnógrádi Szlovák Nemzeti Tanács átiratában foglaltak alapján is bízva reményli, hogy testvéri szeretettel fog a wüsoni elvek alapján egy cél érdekében működhetni a Felsőnógrádi Szlovák Nemzeti Tanáccsal. A szlovák nemzeti tanáccsal az érintkezésnek leendő sürgős felvétele céljából a Losonci Nemzeti Tanács a kebeléből egy négytagú bizottságot küld ki." (NML XXXn. 10. B/250.197-198. old.) A szlovák tanács átiratára november 26-án adott válaszában a Losonci Nemzeti Tanács kinyilvánította együttműködési szándékát a szlovák tanács felé, kijelentve, hogy a szlovák fél által felpanaszolt atrocitások törvényes kivizsgálását támogatja. „Örömmel üdvözli tehát a magyar nemzeti tanács a Felsőnógrádi Szlovák Nemzeti Tanácsnak fentebb 104 A város a század elején a Balassagyarmattól Losoncig húzódó nemzetiségi választóvonalon feküdt, melytől északra szlovák, délre magyar falvak feküdtek. Losonc a századfordulóra szinte teljes egészében elmagyarosodott (1910-ben a lakosság 85 %-a magyarnak, 12 %-a szlováknak, 3 %-a németnek vallotta magát). Jellemző, hogy a millenniumi ünnepségek tiszteletére a losonci evangélikus egyház az istentisztelet és az egyházi cselekmények nyelvét, a szlovák elhagyásával, tisztán magyarrá tette. A lakosság egy része azonban bizonyára hordozott még egyfajta kettős identitást. 105 Tehát a kormányzati intencióknak megfelelően tiltakoznak, de nem állnak ellen. 106 A nemzetközi munkásmozgalom igazságtevő erejébe vetett illuzórikus hit országosan is a szociáldemokrata párt stratégiájának egyik alapköve volt. 94
