Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Balassagyarmat csehszlovák megszállása
be is következnék, az csak egy későbbi időpontban fog bekövetkezni, másrészt, ha Balassagyarmat beleesik is a demarkációs vonalba, dr. Bazovszky kijelentette, hogy a város vagyon- és személybiztonsága a legteljesebb mértékben biztosítva lesz. 98 Az irányban is folyt megbeszélés, vajon az esetben, ha Balassagyarmat kívül esnék a demarkációs vonalon, [az] esetleges megszállással szemben hogyan viselkedne. Dr. Somló és a kiküldöttek kijelentették Bazovszkynak, hogy ez esetben a várost fegyverrel fogják megvédeni mindaddig, míg csak a kormány másképp nem intézkedik." Nvm. 1918. dec. 28. Hír a cseh megszállásáról. = A Nógrádi Hírlap 1919. január 5-én számolt be arról, hogy a nemzeti tanács ülésén a visszatérő küldöttek tájékoztatót adtak a tárgyalásról. A hallottakat az „összeülés, Nagy Mihály alispán indítványára, egyhangúlag jóváhagyta. A fegyveres védelem egyöntetű szervezésére Rákóczy István főispánkormánybiztos kéretett fel." A küldöttség működésének ellentmondásos fogadtatása volt Balassagyarmaton. Jól mutatja ezt Kreutz Emil és társainak nyílt levele a város közönségéhez, melyet a Nógrádi Hírlap 1919. január 19-i száma közölt (már a csehszlovák megszállás alatt): „Alulírottaknak tudomására jutott, hogy egyesek részéről oly híresztelés folyik a városban és a vidéken is, hogy Rákóczy István kormánybiztos okozta a csehszlovák csapatok bevonulását. Ugyanezen és hasonló gyanúsítás érte a nemzeti tanácsnak Losoncon járt kiküldöttjeit is. Amint felháborító volt, és a legnagyobb mértékben lelkiismeretlenség - sőt a tényekkel éppúgy intencióiban, mint eredményében ellenkezett - [a] nemzeti tanáccsal és annak hazafias Losoncon járt tagjaival szemben ez az undorító gyanúsítás, úgy alulírottak indíttatva érzik magukat, mint olyanok, akiknek a kormánybiztos működését alkalmuk volt közelről ismerni, hogy kijelentsék azt, hogy ők tudják a legjobban, hogy Rákóczy kormánybiztos hetek óta minden erejével azon dolgozott és dolgozik, hogy városunkat és vidékét a csehszlovák megszállástól megóvja. Ilyen rémhírek terjesztése nyugalmunk 98 Érdemes itt megemlítenünk azt a tragikomikus verziót, amelyet Fogarassy munkájában olvashatunk: „Hogy miért hagyta meg az antant Balassagyarmatot és Salgótarjánt Magyarországnak, habár Hodza e két várost is kérte, annak állítólag az az oka, hogy Benes elnézte, hogy e két város nem fekszik az igényelt Ipoly-vonaltól északra és egy levelezőlap nagyságú propagandatérképre rögtönözve rajzolta meg azt a demarkációs vonalat, amelyet a versailles-i haditanácsnak elfogadásra javasolt. Mivel azonban Csehszlovákiának Balassagyarmatra közlekedéspolitikai okból szüksége volt, Piccione tábornok azt a magyar kormány egyidejű kiértesítése mellett úgy oldotta meg, hogy a demarkációs vonalat egyszerűen átlépve, Balassagyarmatot egy területsávval együtt megszállta." Srobár abban bízott, hogy a magyarok ezúttal is beérik egy tiltakozással. (Fogarassy, 186. old.) 99 A Nógrádi Hírlap megfogalmazása szerint viszont a küldöttség azért jelent meg Bazovszky előtt, hogy tiltakozást jelentsenek be, azzal, hogy „ha nem reguláris csapatok érkeznek, fegyveres ellenállásra fognak találni." Ugyanakkor a lap 1919. január 5-i száma már azt állítja, hogy a küldöttség azért ment Losoncra, hogy Bazovszkynak bejelentsék a város tiltakozását a város „átmeneti megszállása ellen is", és kijelentették, hogy fegyveresen fognak ellenállni. (NH. 1918. dec. 29. A nemzeti tanács mint parlamentair, a Hírek és különfélék rovatban, ill. uo. 1919. január 5. Városunk védelme, a Hírek és különfélék rovatban.) 91