Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Balassagyarmat csehszlovák megszállása

megőrzésére nem alkalmas. Nyilatkozatunk célja az, hogy e rémhíreket kellő értékére szállítsuk le. Balassagyarmat, 1919. január 17. Kreutz Emil s. k., Küszner Zsigmond s. k., Molnár János s. k., Forgách József s. k." -Kreutz a polgári radikálisok, Forgách a szociáldemokraták vezetői, Küszner a balassagyarmati járás főszolgabírója, míg Molnár Balassagyarmat nagyközség főbírája volt. 41. A Nógrádi Hírlap közli a Magyarnándori Nemzeti Tanács felhívását a megye szlovák polgáraihoz Balassagyarmat, 1918. december 29. A Magyarnándori Nemzeti Tanács a következő felhívást intézte a Nógrád vármegyei tót testvéreinkhez: „Immár több mint ezer éve éltünk veletek egy födél alatt, ezer éve, hogy a házasság szentségében és a haza oltárára tót és magyar vér összefolyik. Ezer esztendő viharaiban forrott össze a tót és magyar nemzet, ezer esztendeje házasodnak fiaink a Ti leányaitok, ezer esztendeje mennek férjhez a mi leányaink a Ti fiaitokhoz. A Ti apáitok a mi apáink, a Ti anyáitok a mi anyáink. Ezer esztendő szenteli meg azt a vérrokonságot, amelyet a tót nemzet a magyarral kötött. Az Árpádok harcaiban, Rákóczi zászlói alatt, Kossuth apánk honvédjei között éppoly hűséggel harcoltak a hazáért a tót testvéreink, mint most a világháború vérzivataraiban. Minden nemzetisége a hazának megtántorodott, csak a tót és magyar nem. Tót Testvéreink! Most idegen hatalom erejével hátunk mögött, az idegen csehek fel akarják bontani ezt az ezeréves vérrokonságot, állítván, hogy mi nem vagyunk a Ti testvéreitek, akiknek vérével véretek ezer éve összefolyt, hanem ők, akik távol tőlünk száz meg száz küométerre távol, a Kárpátokon túl, messze idegenben laknak, akiket nem ismerünk, sohase láttunk, akik ezer esztendő alatt éppúgy, mint most, csak fegyverrel kezökben törtek be a hazába. Akiknek lábanyomán - „éppúgy, mint most" - mindenhol csak visszavonás és békétlenség maradt. Tót Testvéreink! Kérdezzétek csak meg a trencsénieket, a vágvölgyieket, majd megmondják ők, hogy kik a csehek. De kérdezzétek meg saját fiaitokat, akik a harctéren találkoztak velük, vagy akik szerb, vagy orosz fogságból tértek haza, ők már ismerik a cseheket. Tót Testvéreink! Ne hagyjátok magatokat eltántorítani. Ezer esztendeje a magyarral meg tudtátok őrizni nyelveteket, nemzetiségteket, szabadságtokat, földeteket, házatokat, mi okotok van akkor a panaszra? Amit a bujtogatok a tótok elnyomásának neveznek, az sajnos közös nyomorúsága közigazgatásunknak magyar vidéken épp úgy, mint a tótok között. Ha jegyző és a főszolgabíró jó volt, egyformán jó volt a közigazgatás magyar és tótok között, s ha rossz emberek kezébe került a hatalom, egyformán sanyargatták akár a tótot, akár a magyart. 92