Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Balassagyarmat csehszlovák megszállása
36. A Nógrádi Hírlap közli a „Mikszáth Palócaihoz" c. felhívást Balassagyarmat, 1918. december 15. Kedves Polgártársak! Magyarország integritása melletti állásfoglalásunk és a felvidéki tót testvéreink elszakítása elleni tiltakozásunk kinyilvánítása végett felkérjük a Nógrád, Gömör, Hont és Heves vármegye összes magyar néptanácsát népgyűlés összehívásához [való] hozzájárulását s minél előbbi közlését. Tiltakozó nemzeti gyűlés Nógrád megyében, Balassagyarmaton a vármegyeház közgyűlési termében lesz. 85 Csatlakozást Veres Vidor polgártársnál Kutassó u. p. Cserhátszentiván vagy budapesti címére Mester utca 53., vagy az Országos Tanítóképző Egyesületnél, Budapest, Veres Pálné utca 36. szám kell beadni. NH. 1918. dec. 15. Mikszáth palócaihoz! = A felhívás születéséréről a „Dr. K." szignóval jegyzett, kötetünk végén közölt visszaemlékezés első bekezdéseit idézzük: „Ösztönszerűleg kormányellenes szervezkedésbe kezdtünk, és amikor Berczelly György százados hivatalos felhatalmazást mutatott fel a kassai hadtestparancsnokságtól egy kuruc-palóc brigád szervezésére, a helybeli Tóth szálló emeleti szobáiban hadiszállást ütő Berczellyek[kel], Vörösék[kel] [helyesen: Veresek] és több helybeli polgárral együtt elhatároztuk, hogy a csehek betolakodását nem tűrjük, a kormányzat ellenére hadba szólítjuk a palóc népet a wilsoni elvek hangoztatásával, és kikiáltjuk a Palóc Köztársaságot. Sajnos, az erre vonatkozó több ezer példányban megrendelt kiadvány nem látott napvilágot; a nyomdai munkások szociáldemokraták voltak, és a nyomdatulajdonos Hollósy Géza másnap sajnálkozva visszahozta a kifizetett nyomtatási költséget." Egyetlen adat utal arra, hogy esetleg mégis megtörtént a Palóc Köztársaság kikiáltása. Hetényi Rezső, későbbi honti alispán visszaemlékezése szerint 1918-ban „Cserhátszentiván községben kikiáltották a Palóc Köztársaságot. Függetlenítették magukat a megyétől." (Hetényi, 5. old.) Ha hitelt érdemlő állításról van szó, akkor a Palóc Köztársaság is azokhoz a „köztársaságokhoz" lenne hasonló, amelyek ebben az időszakban a Felvidéken jöttek létre: Felső-Magyarországi Köztársaság, Önálló Árvái Köztársaság, Szepesi Független Köztársaság, a Kassán kikiáltott Keleti Tót Köztársaság. Az utóbbi létrejötte (december 11.) időben is közel esik a kiáltvány megjelenéséhez, és a balassagyarmati „kuruc-palóc brigád" szervezésére is a kassai hadtestparancsnokság adott parancsot! És még egy viszonylag közeli példa. Az Észak-Magyarországi Katonai Kormánybiztosság iratai között találjuk a következő jelentést: „Marikó községben kikiáltották a köztársaságot. Százötven fegyveres embert állítottak ki. Értesítették a tót minisztériumot, hogy nem ismerik el, s hogy rendeleteket oda ne küldjenek. A csehek, erő hiánya miatt, tehetetlenek velük szemben. Terhely község még mindig köztársaság és eddig független a Zsolnai minisztériumtól." Az említett köztársaságokat többnyire magyarok hozták létre, a Felvidék kiürítésének hírére. Fennmaradásuk esetén az integer Magyarország önkormányzati területeiként működtek volna. (Boros, 50. old. - Hajdú, 165. old. - HL B/23. dob. Észak-Magyarországi Katonai Kormánybiztosság iratai, 1919. 750. fol. Időpont nélkül.) 85 A gyűlés megtartásáról nincs adatunk. 86
