Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Balassagyarmat csehszlovák megszállása
34. A város f ó'bírója, a nemzeti tanács elnöke és a kormánybiztos hirdetményben cáfolják a csehszlovák megszállás veszélyét Balassagyarmat, 1918. december 8. Polgártársak! Városunk lakosságának nyugalmát ok nélkül veszélyeztetik a hírek, hogy a csehszlovák csapatok városunk megszállására közelednek. 81 Ezek a hírek ma még teljesen alaptalanok. Hivatalos hírek szerint a csehszlovák csapatoknak még Zólyom megyében sincs nyomuk. 82 Felhívjuk városunk polgárságát, hogy őrizze meg nyugalmát ezekben a nehéz napokban. A nemzeti tanács és az összes hatóságok helyeiken vannak, és bármi is történjék, gondoskodni fognak a fegyvertelen lakosság személyi és anyagi biztonságáról és mindent el fognak követni, hogy a védtelen lakosságot az ellenséges érzelmű katonák kíméletlenségeitől megóvják. Bizalmat kérünk a város polgáraitól! Végezze mindenki a maga munkáját! Balassagyarmat, 1918. december 8. Molnár János városi főbíró, Dr. Somló József a nemzeti tanács elnöke, Rákóczy István kormánybiztos. Palóc Múzeum Adattára, Ltsz. 132. Ismerteti: Vonsik, 161. sz. Közli: Gere, 65. old. Eredetben 48x32 cm nagyságú plakát, nyomta a balassagyarmati Hollósy-nyomda. = Jellemző, hogy előzőleg a nemzeti tanács arra kért azonnali utasítást, hogy „esetleges tót megszállás esetén [a] közpénztárak és bankok mit tegyenek". Az irat 1918. december 7-én érkezett Budapestre. (MOL K 440. Nemzeti Tanács 5. cs. B/VIII. 1918. dec. 7.) - Pongrácz György vármegyei főjegyző pedig december 10-én - a belügyminiszter rendelkezése alapján - felhívást tett közzé az érdekelt hatóságok felé, melyben arra hivatkozva, hogy „a fegyverszüneti szerződés félremagyarázásával az idegen csapatok közigazgatási szerveinkkel szemben több helyen ellenséges magatartást tanúsítanak", elrendelte a községek tulajdonát képező pénzvagyon „nem veszélyeztetett helyen való elhelyezését". (NMLV. 310. l.d. 95/1919.) 81 Arra, hogy a kósza hírek, a hírlapokban megjelent tudósítások, a „Felsőbb, hiteles értesítés"-ek, a Felvidék feladása milyen hangulatot keltettek, példaként közöljük a herén csényi plébános levelét Herencsény község elöljáróságához, 1919. január 2-án: „Tekintetes Elöljáróság! Felsőbb, hiteles értesítés folytán, mivel felsőbb Magyarországon, illetve Tótországban a tót vagy cseh-magyar határ Verőcétől Szántó és Gyöngyös felé húzódik, és így Herencsény és Cserhátsurány községeket is megszállja a cseh hadsereg. Értesítem a tekintetes Elöljáróságot, hogy mivel én Surányba teszem át parókiámat és káplányom csak február l-jén lesz, az egész parókiális épületet, mely üresen marad, felajánlom a cseh megszálló csapat parancsnokságának, lakásul és irodahelységül..." (NML V. 207. 5. d. 28/1919.) 82 Zólyom megszállására csak december 21-én este került sor. A csehszlovák csapatok felvonulása december elején még csak a Felvidék északnyugati részére történt meg. 83
