Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Visszaemlékezések, feldolgozások
hogy zászlóaljával hadd vonuljon át Drégelypalánkon és Balassagyarmaton Losonc felé... Soltész főhadnagy magyarosan és katonásan megadta a méltó választ: Kívánságához hozzá nem járulok, a vérontásért önt teszem felelőssé, felszólítom, hogy azonnal forduljon vissza... Ezen felszólítás következménye az volt, hogy a csehek Ipolyságot még az éj folyamán elhagyták. Vizy százados még ez éjszakán visszatért Balassagyarmatra, s századát Soltész főhadnagy parancsnoksága alatt Drégelypalánkon hagyta. Ipolyságról pedig - míg katonáink itt operáltak - két küldöttség is járt Drégelypalánkon. Az egyik egy küldönc volt, aki az ipolysági alispán aláírásával ellátott meghatalmazást adott át Vizynek, amelyben tudomására adatott a nógrádi katonaságnak, hogy Hontban nincs joga működni, a másik pedig több tagú társaság, amely azon óhajának adott kifejezést, hogy a várost a magyar katonaság ne foglalja el, mert a csehekkel szemben ellenállni nem tudnak, a vérontástól pedig irtóznak. Ennek ellenére a páncélvonat mégis előnyomult az ipolysági állomásig s megszállta a vasúti pályaudvart, amint ennek parancsnoka jelentette Vizynek: megleckéztette az ipolysági vasutasokat. Ki tudja miért, miért nem - Soltész főhadnagyot századával együtt a kormánybiztos előbb Balassagyarmatra rendelte, majd Rappra küldte, az ipolysági vonalon pedig csak egy szakasz katonát hagyott. Soltész főhadnagy eleget tett ezen intézkedésnek, Rappra ment, ahonnan a községi főjegyzővel együtt, mint parlamenter átsétált Losoncra s az ottani zsupánnal tárgyalásokba bocsátkozott, s felkérte őt arra, hogy a vasúti forgalmat, s távíró összeköttetést állítsa helyre Rapp és Losonc között, továbbá intézkedést kért arra nézve is, hogy a cseh biztosító csapatokat vonják vissza az Ipoly folyó mögé és az összes hidakat tegyék szabaddá. 358 Soltész főhadnagy ezen ténykedése közben meggyőződést akart szerezni a csehek losonci csapatainak számbeli erejéről, s az volt a terve, hogy Losoncot katonáival megtámadja. Századát Rappon hagyta Egyed főhadnagy parancsnoksága alatt, maga pedig visszajött Balassagyarmatra, hogy tervéhez a pótzászlóalj-parancsnokság hozzájárulását kieszközölje. Legnagyobb meglepetésére a zászlóaljat fűtött vonatnál az állomáson találta. Ez a csalódás annyira megviselte a folytonos szolgálat által egyébként is fáradt Soltészt, hogy ő most már nem ment a zászlóaljjal Aszódra, hanem beteget jelentve a közkórházba vonult. Itt már egy kissé elébe is vágtunk az időrendi sorrendnek. Január 14-én este 5 órakor egy vasutas táviratot hozott az ipolysági állomásra kikülönített szakasz parancsnokától, amelyben segítséget kér, jelezve, hogy a csehek 7 órára bevonulnak Ipolyságra, s a vasútállomást birtokukba veszik. 359 A Balassagyarmaton állomásozó 16-osok parancsnoksága: Ghyczy őrnagy, Vizy százados stb. felke358 Lehetséges, hogy később Soltész is folytatott ilyen tárgyalásokat, az alapvető megegyezés viszont már január 9-én Rappon megszületett, ahol a magyar küldöttséget Rákóczy vezette. Ld. erre az 50. sz. dokumentumot! 359 Ipolyság vasútállomás megszállására ld. még az 52. sz. dokumentumot! 349
