Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Visszaemlékezések, feldolgozások

Ezt a hatást azonban teljesen lerontja értékében az a tiltakozás, amellyel a Balassagyarmati Nemzeti Tanács ellene akart állani Rákóczy István kormánybiztosi kinevezésének, mert féltette tőle a köztársasági gondolatot. Jellemző, hogy ezen tiltakozáshoz Losonc, Salgótarján és Szécsény is csatlakozott. Időközben a pártok szervezkedése egyre tart. Megalakul a kisgazdák pártja, a polgári radikálisok pártja, amelynek programja nekünk is elmondja az akkori idők hangulatát: 1. Altalános titkos választójog. 2. Cím és rang eltörlés. 3. Egyesülési és gyülekezési szabadság. 4. Hivatali pártatlanság, (a hivatalnokok kapjanak tisztességes fizetést). 5. Kötött birtokok felszabadítása. 6. Aggkori biztosítás. 7. Arányos adózás. 8. Nevelésügy kiterjesztése. 9. Pacifista politika. 10. Teljes vallásszabadság. Jászi és Szende ezen programjához Balassagyarmaton is sokan csatlakoztak. December l-jén a nemzeti tanács is bajban van. Nincs pénze! A pénz a rend fenntartására kell. Gyűjtenek erre a célra, nem egyszer presszióval. Majd rövid időre még hatalmát is átadja a kormánybiztosnak, de december 8-án újból megkezdi működését. Erre az időre esik a már többször említett vörös gárda megszervezése. December vége felé már országos viszonylatban is romlott a helyzet, amelynek méltó tükre volt a kihirdetett statárium, melynek közhírré tétele Balassagyarmaton 1919. január 5-én történt.

355 Forrongott valami a lelkekben. A sok szervezkedés, a sok gyűlés, s mindemellett talán a szervezetlenség, amelynek biztos jele volt a mindenáron való agyon szervezkedés vágya - viharokat jósolt. Ilyen volt Balassagyarmat hangulata. Általában véve sokkal jobb, mint a munkásvárosoké, mint akár Salgótarjáné is, ahol nyílt kommunista mozgolódások voltak, s nem egy templomgyalázás történt; de nem is jobb, mint a többi, határszélen fekvő magyar városé. Volt ebben a légkörben valami nem magyaros. De annyira magyartalanná sem vált ez a légkör, hogy a maga idejében ne tudta volna ledobatni embereiről a vörös rongyos, kalapácsos embert. Hogy ebben a légkörben Balassagyarmat nagy dolgokat cselekedett, dicséretre méltó azért is, mert egyedülálló magatartása példát statuált, de különösképpen azért, mert ráeszmélt arra, hogy magyar ember szíve szerint nem lehet más, mint hazáját szerető, földjét féltő ember, akitől semmi sincsen messzebb kerek e világon, mint éppen azok az idők, amelyek az októberi forradalomtól a másik év októberéig elviharzottak. III. A csehek előnyomulása. Balassagyarmat megszállása Mialatt a háború befejezése felett való öröm egész Magyarországot elöntötte, a jól kipihent csehek, akik már régen készültek arra, hogy a tót ajkú vidékeket területeikhez kapcsolják, csendben, szinte titokban elindultak. Sajnos, a Felvidék aránylag gyorsan, s eléggé könnyűszerrel jutott birtokukba. Jól fegyelmezett le355 A salgótarjáni zavargások folytán kihirdetett statáriumra Id. a 45. sz. dokumentumot! 346