Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

A „csehkiverés” utóélete (hírlapi írások, dokumentumok)

városháza falába fog beilleszkedni és a leleplezés előtt emlékbeszédet fog tartani. [Sic!] Megelőzőleg a vármegyei székház előtt tábori mise lesz, amely után a többi egyházak lelkészei mondanak imát. A felvonulásban részt vesznek: a katonaság, a MÁV alkalmazottak, a harcban részt vett polgárok. Az ünnepélyt közebéd és a MOVE új sportpályájának a felavatása és sportjátékok bemutatása zárja be. Az alispán indítványára elhatároztatott, hogy az emléktábla művészeti kiképzésére vármegyénk szülötte, Keviczky Hugó szobrászművész kéretik fel, s azonkívül az esemény véres színhelye, a laktanya is kisebb emléktáblával fog megjelöltetni. A költségekhez hozzájárul a város képviselőtestülete, a törvényhatóság, továbbá gyűjtés indul még e célra. Az előkészítő bizottság a további teendőkre felhatalmazást nyert, melynek működési eredményéről e lap hasábjain fogjuk a nagyközönséget értesíteni. NH. 1921. máj. 15. A csehek kiverésének emléke. = A Keviczky Hugó által készített, bronz turulmadaras, márvány emléktáblát Horthy Miklós kormányzó leplezte le 1922. október 29-én. Az ünnepség előkészítő szakaszában a Nemzeti Intézet pályázatot írt ki, a következő szöveggel: „Kívántatik egy költemény, mely a cseheknek Balassagyarmatról való kiverését örökíti meg." A beérkezett két pályamű közül a bírálók Visnovszky Rezső Balassagyarmat megvétele, Históriás ének 1919-ből című versét hirdették ki győztesnek, melyet az avató ünnepségen egy gimnáziumi tanuló szavalt el a kormányzó előtt. Horthy a következő szavak kíséretében engedélyezte a tábla leleplezését: „Akikről e tábla szólani fog, igaz magyarok voltak, mert forrón szerették hazájukat, és hősök voltak, mert hazaszeretetüknek életüket is feláldozták. Hálából emlékük előtt ma egy Nemzet tiszteleg, s emléküket egy város zárja mindörökre hálás szívébe. Az emléktábla leleplezésére az engedélyt megadom." A tábla eredeti szövege a következő: „In memóriám 1919. január 29. Magyarország jövőjére messze kiható esemény örök emlékét hirdeti e tábla. 1918 őszén kihullott a magyar nemzet kezéből a kard és leáldozott a harcos nemzeti becsület. Népek, melyek évszázadokon át félték a magyart, szertetépték Szent István birodalmát. Abban a nehéz időben, mikor nem volt a magyarban férfierény, akarat és öntudatos erő, egy hely volt csak széles e hazában, melynek népe a fegyver erejével akart és tudott is ellentállni a betolakodónak. Örök dicsőség a harcban részt vett katonáknak, Balassagyarmat vasutasainak és polgárainak, akik 1919. január 29-én Balassagyarmatról kiverték a cseheket, és evvel a hősi ténnyel egy darab magyar földet mentettek meg a magyar hazának. Emlékezetéül az élőknek és a jövő kor nemzedékeinek áll itt kőbe vésve azoknak neve, kik életüket és vérüket adták e harcokban a hazáért. Nagy József szakaszvezető, Dancsok Ferenc tizedes, Virág Lajos őrvezető, Czakó Balázs katona, Rózsa András vasutas, Petrovics András vasutas, Vancsó József polgár, Havaj József polgár, Hrubecz Márton polgár, Weisz Sándor polgár. A hősök kifutott vére hozzon áldást és feltámadást a magyar hazára." (NH. 1921. szept. 11. A csehek kiverése. - NH. 1922. nov. 5. Magyarország Kormányzója Salgótarjánban és Balassagyarmaton.) 299