Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

A „csehkiverés” utóélete (hírlapi írások, dokumentumok)

209. Hackenberger Lajos volt honvéd hadnagy „harcleírása" a balassagyarmati „csehkiverés" lefolyásáról Balassagyarmat, 1928. december 24. HARCLEÍRÁS Feladatom, s feladatom végrehajtása Balassagyarmat visszavételénél, 1919. január hó 29-én. Előzmények A 16. honvéd pótzászlóaljnak a Károlyi-kormány parancsára Besztercebányát ki kellett ürítenie, s a pótzászlóalj a demarkációs vonal mentén folyó Balassagyarmatra helyezte át székhelyét. 1919. január hó 14-én, az ipolysági cseh csapatok parancsnoka, az ipolysági vasútállomást megszállva tartó honvédőrség parancsnokát felszólította, hogy hagyja el felállítási helyét, mert ők 17 órakor azt birtokba fogják venni. Az őrség parancsnoka, hivatkozva létszámviszonyaira, a Balassagyarmaton állomásozó parancsnokságtól az ellenálláshoz támogatást kért. A pótzászlóalj-parancsnokság, mielőtt a támogatást megadta volna, az akkori kormánybiztossal értekezletet tartott, [a]ki közölte a kormánynak az álláspontját: „Ellenállni, de mindennemű vérontás kerülendő." Ezen értekezlet után a pótzászlóalj-parancsnokság kiadta a parancsot a kiürítésre, s a csapatok elhelyezésére Aszódot jelölte meg. A kiürítési parancsot Balassagyarmaton a csapatok nem hajtották végre, mert amidőn a gyér számú helyőrség a fegyvereit és szerelvényét behordta a vonatba, s csekély őrséget visszahagyott [és visszament] az egyéb elhozni valókért, ami a laktanyában maradt, addig a vonatot elindították a csapat szerelvényével és fegyverzetével. Az ily módon lefegyverzett legénység szétszéledt s kocsmákban dőzsölt. A csehek, kik mindenről tájékoztatva voltak, még az éj folyamán bevonultak a városba s azt birtokukba vették. A csehek bevonulása után a tisztek s a szétszéledt legénység a városból egyenként kiszökdöstek, s a még előzőleg kiadott parancs értelmében Aszódon gyülekeztek. Január 20-án, Vizy Zsigmond százados parancsnoksága alatt, 45 válogatott, legnagyobb részt tisztek és törzsaltisztekből álló szakasz Aszódról Magyarnándorra irányíttatott. Ezen csoportnak kizárólagosan figyelő s jelentő feladata volt, s járőreit naponta egész Szügyig tolta előre. 1919. január hó 25-én százhúsz emberrel és nyolc lovassal a 38. gyalogezredtől Magyarnándorra érkezett Bajatz Rudolf százados. Január hó 28-án Balassagyarmatról a vasutasok egy kisebb csoportja felkereste Vizy századost, kinek elpanaszolták, hogy tőlük a csehek hűségesküt akarnak kivenni, s ők azt nem hajlandók letenni, s miután az esküt nem teszik le, kenyér nélkül maradnak, földönfutókká lesznek, sőt akasztással is fenyegetik őket. Mindezekből kifolyólag felkérték Vizy századost, hogy szabadítsa fel a várost. Vizy százados, Bajatz századossal egyetemben, ezen előzmények után elhatározta, hogy a cseheket Balassagyarmaton megtámadják. Tudomásom szerint tervüket a meglepetésre építették fel, s hogy az akkori viszonyokat figyelembe 300