Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

A politikai helyzet alakulása Balassagyarmaton a „csehkiverés” után

tak, és senki és semmiféle erő sem tudott volna jobbat cselekedni. Nem azt mondjuk ezzel, hogy jó volt minden, nem azt, hogy jól van minden amint van, csak azt, hogy ki kellett és még mindég ki kell forrni a legerősebb, a legszenvedélyesebb indulatoknak. S nem fog menekülni ettől Európa többi országa sem. De egészen bizonyos, hogy a háborgó tenger le fog csillapodni, a hullámok [el] fognak simulni, hogy újra rend, fegyelem és komoly termelés lesz ebben az országban. És ennek a rendnek, fegyelemnek, amelyek a komoly termelés feltételei is, az előjelei mintha már mutatkoznának. Az erők, amelyek ennek a rendnek és fegyelemnek a szolgálatában állnak, mintha már bontakoznának, már ki-kicsillámlanak a zavarosból, s megnyugvást, reményt, bizakodást árasztanak szét az emberek leikeiben. A még ma is forradalmi hangulatban lévő állapotot bizton fel fogja váltani a jogrend állapota. Nvm. 1919. febr. 12. A mi reményünk. 191. Péterffy Béla főgimnáziumi igazgató válasza Forgách József Múlt-jelen-jövő c. írására Balassagyarmat, 1919. február 16. Forgách úr a Nógrádi Hírlap f. évi február 9-i számában „Múlt-jelen-jövő" című cikkében

284 felhívást intéz a közalkalmazottakhoz, hogy lépjenek be a szociáldemokrata pártba, s külön is aposztrofál engem és a főgimnázium tanárait, hogy siessünk Kunfi elvtárs közoktatási miniszter pártjába belépni, míg nem késő, míg érdeknélkülinek tekintenék belépésünket, mert náluk az érdekszocialisták nem érvényesülhetnek. Sietek megnyugtatni Forgách urat, hogy sem érdeknélküli, sem érdekszocialista nem akarok lenni. Mindenkor a meggyőződés embere voltam s volt mindenkor bátorságom vallani és követni is meggyőződésemet. Megingathatatlan meggyőződésem pedig, hogy: 1. a vallás és vallási erkölcs úgy az egyénnek, mint a nemzetnek nem nélkülözhető, és semmi mással, tehát a tudománnyal sem pótolható szükséglete, mely nélkül igazi és állandó boldogságát elképzelni nem tudom; 2. miként a természet tüneményeiben az okság törvénye a soha nem hiányzó és megalkuvást nem ismerő törvény, melynek a világon minden alá van vetve s melynek megismerése a tudomány legfőbb feladata, éppen úgy van ^ nemzetek élettüneményeiben is: amíg a tudomány valamely tüneményfolyamat ok és okozati összefüggését nem ismeri, addig felette uralkodni, a tünemény lefolyását irányítani és azt az emberiség szolgálatába hajtani nem képes - éppen így, mihelyt nem törődünk egy nemzet faji tulajdonságaival, akkor azt a nemzetet a boldogulás, a virágzás útján nemcsak nem vezethetjük, de azt ezen az úton aka284 Ld. a 189. sz. dokumentumot! 267