Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
A politikai helyzet alakulása Balassagyarmaton a „csehkiverés” után
dályozzuk, mert a kivétel nélkül mindenben uralkodó oksági törvényt hagyjuk figyelmen kívül. S ez - mint minden, a természet ellen elkövetett bűn - mindenkor és feltétlenül megbosszulja magát; más szóval és röviden, ha egy nemzet élni és boldogulni akar, akkor saját történelmének folytonosságából ki nem szakadhat, azaz nemzeti szellemét istápolnia kell; 3. a kommunizmus amily szép elméletben, éppen oly megvalósíthatatlan a gyakorlatban, mert kizárja az egyéni ambíciót, mely nélkül önfeláldozó munkásság és haladás nincs, mert ellenkezik az ember legerősebb természeti ösztönével: a fajfenntartási ösztönnel, melynél fogva az ember a saját fenntartó utódnak nemcsak a mát, de a holnapot is törekszik biztosítani, nemcsak a lét tengetéséhez, hanem bizonyos jóléthez, sőt minél nagyobb jóléthez szükséges anyagi eszközöket igyekszik utódának, gyermekének megszerezni és átadni, hogy fajának fennmaradását minél biztosítottabbnak láthassa. Lehet ezt bizonyos határok közé szorítani, hogy abnormitásai letöressenek, de teljesen megsemmisíteni csak akkor lehetne, ha előbb az emberi természetet alapjaiban megváltoztatni és uniformizálni lehetne, amire azonban talán még a munkás- és katonatanács sem képes. Amikor azonban azt kell látnom, hogy a szociáldemokrácia ki akarja küszöbölni az egyénből és a társadalomból a vallást és vele a vallási erkölcsöt, hiszen Kunfi miniszter elvtárs ezt nyíltan kijelentette s erő és hatalom kérdésének nyilvánította; amikor látom, hogy a szociáldemokrácia meg akarja semmisíteni a magyar nemzeti szellemet, hiszen pl. a Budapesti Hírlap január 29-i számának híradása szerint a budapesti Tatai utcai iskola igazgatóját fegyelmi eljárás alá vonták és állásától felfüggesztették azért, mert a tanítótestület értekezletén azt indítványozta, hogy tovább [ra] is nemzeti szellemben tanítsanak, s emiatt a szociáldemokrata tanítók őt feljelentették (megdöbbentő dolog ez akkor, amikor minden hazai nemzetiség legmesszemenőbb önkormányzatot kap, s ennek védelme alatt szabadon fejlesztheti faji, nemzeti sajátságait, s ismét, mint a Habsburgok uralma alatt, csak a magyar az, mely saját ezeréves hazájában nemzeti szellemét nem istápolhatja, jeléül annak, hogy a most kormányon lévő szociáldemokrata és radikális irányzat nem magyar, hanem a magyartól idegen és vele ellenséges irányzat). Amikor tudom, hogy ha a szociáldemokrata párt most egy kompromisszum következtében „tessék-lássék" üldözi is a kommunistákat, a kommunizmus [az] eredeti és tiszta Marx-féle szocializmusnak integráns része: akkor meggyőződésem ellenére szociáldemokrata nem lehetek, s ha ennek dacára mégis az lennék, akkor jogosan nevezhetne Forgách úr érdekszocialistának. Ennyit álláspontom megindokolására. Egy dologra azonban még bátor vagyok figyelmeztetni Forgách urat. Arra tudni illik, hogy sem én, sem a főgimnázium tanárai nem vagyunk ijedős természetűek. Tehát ne vigasztaljon és bátorítson bennünket azzal, hogy Kunfi közoktatási miniszter nem fog megneheztelni érte, ha belépünk a szociáldemokrata pártba; viszont ne is ijesztgessen az ilyen kiszólásokkal: „Vagy talán úgy akarják a közalkalmazottak az ő politikai meggyőződésüket dokumentálni, hogy bevárják azt, míg a helyzet odáig fejlő268