Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)

Balassagyarmat csehszlovák megszállása

segítségére érkezett gépfegyveres katonaság helyreállította a rendet.

116 A zendülésnek mintegy harminc halottja és sok sebesültje van.

117 A katonaság erélyes és önfeláldozó fellépése teljes rendet teremtett a városban, az elszabadult csőcselék, mely péntek éjszaka az alkohol mámorában végigrabolta a várost, kijózanodva és megfélemlítve rebbent szét. A borzalmas éjszakát néhány lázító szavaktól és mértéktelenül fogyasztott alkoholtól megrészegedett munkás és a város söpredéke rendezte.

118 A kormány a városban tegnap este elrendelte a statáriumot, de foganatosítására valószínűen nem lesz szükség, mert a bányatelepek szervezett munkássága a szervezettség teljes fegyelmével maga őrködik a város rendjén. A bányászoknak ama töredéke is, mely a múlt héten a kommunista párthoz csatlakozott, hír szerint, kijelentette Payer [helyesen: Peyerj

119 munkásügyi kormánybiztosnak, aki a szociáldemokrata párt képviseletében vasárnap reggel érkezett Salgótarjánba, hogy visszalépnek az anyapártba. A városban nagyszámú katonaság érkezett a rend fenntartására. A zavargások miatt a bányákban szombaton szünetelt a munka, vasárnap és hétfőn az ünnep miatt nem dolgoznak, de minden jel szerint holnap már megkezdik a munkát. Egy szemtanú a zavargásról. A Nap szerkesztőségében ma megjelent egy katona, aki vasárnap délután utazott el Salgótarjánból. A katona így mondta el a salgótarjáni zavargás történetét. 116 Az eredetileg Iglón állomásozó géppuskás tanfolyam Hatvanból érkezett alakulatáról van szó. 117 A halottak pontos számá«t máig sem sikerült megállapítani. Szecsey salgótarjáni főszolgabíró a HM-nek negyven halottról tett említést, január 5-én. (HL Karh. oszt. 1919. jan. 5.) Padányi Viktor 18 halottat említ, akik közül a hullaházból -mint írja -, azért, hogy a személyazonosságukat ne lehessen megállapítani, a hozzátartozók éjjel tíz hullát elloptak. Az ott maradt nyolc hulla között volt a tizenhárom éves Králik János lakatos tanuló (más forrás szerint kifutófiú) is. Horváth István forrásai (Nm. tört. 155. old.) 28,16 ill. 21 áldozatot említenek. Anyakönyvezve mindössze hét fő lett. A közölt forrás is előbb harminc, majd húsz halottat említ. Az utóbbi adat állhat közel a valósághoz. 118 Tisztázatlan, hogy kik voltak a zavargások résztvevői. A Népszava, január 5-én, még „tót származású csőcselék"-ről cikkezett. (A salgótarjáni szénmedence bányászlakosságának egy része a múlt század második felében a Felvidék szlovák településeiről, Cseh- és Morvaországból vándorolt be. Az 1910-es népszámlálás azonban a környéken csak kis százalékban jelez szlovák népességet.) Január 7-én a lap már úgy módosította jelentését, hogy a környékről beözönlő, „munkásosztályhoz nem tartozó fosztogatók" a felelősek a történtekért. „A szervezett munkásság a zavargások alatt fegyelmezetten viselkedett, és nem felelnek meg a valóságnak azok az első híresztelések, hogy szocializálták volna a bányaüzemeket és ők is részt vettek volna a rablásban és fosztogatásban" - fűzi hozzá a lap. „A munkásság, a szociáldemokrata párt tagjai, nem csatlakozott a kommunisták mozgalmához, de a csőcselék, a közeli falvakból bejáró bányanapszámosok, már szerdán kezdtek fosztogatni és néhány üzletet megdézsmáltak. ... Most már kétségtelen, hogy a sajnálatos eseményeket a kommunista agitáció idézte elő. A munkások érettebb része, elsősorban a bizalmi férfiak, a legnagyobb mértékben sajnálják, hogy így ütött ki a dolog" - írta január 7-én az Alkotmány c. lap. 119

Peyer Károlyt a kormány teljhatalommal küldte Salgótarjánba. 103