Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

MIKSZÁTH BALASSAGYARMATON - Mikszáth a Mauks lányok „irodalmi szalonjában”

jártak, atyám is magyar ruhát viselt, de a fiatalembereknél ezt kevéssé láttuk, így bizony ez nekünk sehogy sem tetszett/'

99 - Kornélia is így ír első látogatásáról: - „Lehetetlen sárga színű a kabátja ... ni, és csizma volt a lábán ... jaj, jaj, és hogy ült a széken ... milyen palócosan beszélt.... Bizony kár, - mondta nővérem - hogy olyan szép fekete szemei vannak."

100 Nem tudjuk elaltatni a gyanúnkat, hogy Mikszáthnak ez a keresetten különös öltözete és feszélyezett magatartása az első találkozásakor a Mauks lányokkal- a Bobok és Gyura által hírül adott nagyzolásuk semmibevevését célzó - „mikszáthi" csíny volt. Kornéliánál ugyanis ezt olvassuk: „Ezek után minden vasárnap nálunk ebédelt Mikszáth. Most már szépen kiöltözködve, hosszú fekete kabátban jött, még a haját is felsüttette. Rendesen ő vitte a szót, de hozzánk, leányokhoz, nem szólt egy szót sem. Mi ezt nem bántuk. Ilonkát még az is bosszantotta, hogy Bobok aki nagy bámulója volt Mikszáthnak, a hétköznapi étkezések alatt folyton róla beszélt, hogy ígyúgy, mit mondott Kálmán, tegnap micsoda juxot csinált Kálmán. - Selmeci éretlen diákcsíny, - mondogatta Ilonka ajka biggyesztve - márciusi zöldség ... Üres locsogás."

101 - Mi ilyen „selmeci diákcsínyt" sejtünk a Mauks lányok körében való első megjelenésében. Ilonka, Kornélia és Ilka Mikszáthról szerzett első benyomásai, bármennyire is aprólékosak és mozaikszerűek azok, közelebb visznek ennek a kiváló fiatalembernek a megismeréséhez és egyúttal az akkori kisvárosi, dzsentriből polgárrá alakuló úri családok körében dívó „életstílus" ábrázolásához. - Mikszáthné szerint Kálmán első látogatásakor, „mi nagyon sajnáltuk Mikszáthot, hogy olyan zavarban volt: egyik pirulásból a másikba esett. Hogy felbátorítsuk, szívesen szóltunk hozzá; hanem ez még félénkebbé tette, a széknek is csak a szélén mert ülni. Az ebéd már a végére járt és még a szavát sem hallottuk. A szobaleány, amint a pecsenyét hozta az asztal felé jövet kiejtette a tálból a villát nagy szégyenkezve visszaszaladt a konyhába. Mikszáth mosolyogva mondta: «Úgy látszik, megakadt az államgépezet.» - Mi ekkor mindnyájan nevettünk, talán inkább hogy megszólalt, mind a mondáson, de ez őt már nem igen zsenírozta, velünk nevetett. - Ebéd után, talán azért, hogy Gyura Bélát haragítsam, én vittem feketekávét Mikszáthnak. A kávénak örült, szemei felcsillantak, hanem tőlem úgy félrehúzódott, nehogy a ruhám széle is érintse. - Mi ekkor, mind később magunk között beszéltük, azt hittük, hogy ezzel megbátorítom, pedig még jobban elijeszthettem, mert asztalbontás után szemével intett Boboknak, valami bocsánatfélét rebegve, sietve kiment az ajtón." Kornélia szerint már az első, Mikszáthné szerint csak a második vasárnapi ebéd idején tört meg a jég Kálmán és a lányok között, amire a közvetlen okot az szolgáltatta, hogy Horváth Ilka „fizetni" akart a Mikszáth által egy 57