Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

ELŐSZÓ

A kézirat vitathatatlan értéke, hogy Belitzky János megállapításai sok vonatkozásban tisztázták a Mikszáth életrajz homályos, ismeretlen részleteit, illetve újabb - további kutatásokat ösztönző - hipotéziseket vetettek fel. Azt például a felsorakoztatott érvek egyértelműen tanúsítják, hogy Mikszáth Balassagyarmaton volt elemista, a győri jogi tanulmány azonban hipotézis maradt. Érdekes és igen meggyőző felvetését Belitzky arra alapozta, hogy levéltári forrásokban megtalálta Mikszáth szándékának nyomait, kérvényét, hogy tanulmányait a győri jogakadémián magánhallgatóként végezhesse. Aprólékos levéltári nyomozás során dokumentumokkal bizonyítva leszámolt azzal a legendával, miszerint Mikszáth Kálmán tiszteletbeli esküdt lett volna. A történeti dokumentum egyértelműen szól: Mikszáth Kálmán esküdtté történő kinevezésére vonatkozó kérését a főispán 1871. június 11-én elutasította. Mindez persze csak néhány kiragadott példa az egészből, a tények, adatok, új források gazdag tárházából. S még ekkor nem is szóltunk arról, hogy a tanulmány legkiválóbb részei a szélesen elemzett kor /és kór/ - kép, a Mikszáth korabeli megyei élet hanyatlása, a dzsentroid magatartás társadalmi gyökereinek, táptalajának jellemzése, valamint Mikszáth alakjának elhelyezése a korabeli közélet szereplői között. Belitzky munkája korrajz és tablókép egyben. Kéziratának megjelentetésével régi adósságot törlesztünk. Sajnálatos, hogy nem került előbb kiadásra, így nem kerülhetett sor arra az átdolgozásra, finomításra, amit a kézirat irodalomtörténész lektora, Kerényi Ferenc javasolt. így nem könnyű olvasmány, s némely adata meghaladott is lehet, de eredményei beépültek a Mikszáth szakirodalomba, adatai forrásértékűek, kérdései ösztönzőek, szemléletmódja pedig példaértékű lehet. Túlzás nélkül állíthatjuk - ide idézve Gogol köpönyegét -, hogy már eddig is Mikszáth kutatók, helytörténészek nőttek fel rajta és merítettek belőle. Kovács Anna 8