Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

ELŐSZÓ

lalt szubjektív szemléletet, egyéni látásmódot, bátorságot, eredetiséget; ám szelleme merész, olykor vitatható utakra téved. „Kétségtelen - idézhetjük tőle ezzel kapcsolatban -, hogy minden történeti mű szerzője az általa feldolgozott tárgykörhöz idomuló, a mondanivalót legjobban kidomborító módszerekkel dolgozik. Ezek megválasztása viszont az író egyéniségétől, és nem valami általános érvényű recepttől függ. A források feldolgozása írói készségtől, kritikai érzéktől és nem utolsósorban az egyéni intuíciótól függ: meglátni olyat, amit más nem vett észre, a feldolgozó legfőbb érdeme." Belitzky János kétségkívül legkülönösebb, s egyben legátfogóbb irodalomtörténeti vállalkozása a Mikszáth és Balassagyarmat című munkája volt, amelyben egyesül a kiváló történészi felkészültség és szakmai tapasztalat, szociológiai érzék és irodalmi érzékenység. A kézirat az 1970-es évtized elején keletkezett, abban az időszakban, amely a megyei történeti kutatások felbuzdulásának kora volt. Belitzky János több szerzővel együtt Nógrád megye történeti monográfiáján dolgozott. A csaknem 500 oldalas Mikszáth kézirata műfajilag nehezen definiálható, keverednek benne a tanulmány, a forráskiadvány, a kritika és az esszé elemei. A tartalmilag három fő fejezetre tagolt munkában Belitzky Mikszáth és Balassagyarmat kapcsolatának három vonatkozását vizsgálta meg: I. fejezet Mikszáth Balassagyarmaton Az életrajzi összefoglalóban Mikszáth ifjúkorát, az íróvá érlelődés időszakát, személyes kapcsolatrendszerét tárta fel, belehelyezve a korabeli közélet viszonyrendszerébe. /Legfontosabb eredményeit Újabb adatok Mikszáth Kálmán életéhez címmel 1975-ben az Irodalomtörténet-ben is megjelentette./ II. fejezet Mikszáth a balassagyarmati sajtóban A sajtótörténeti megközelítésben a teljesség igényével összegyűjtötte és elemezte a korabeli nógrádi sajtó Mikszáthra vonatkozó anyagát. A cikkek, rövid hírek közül kultusztörténeti jelentőségűek az író 40 éves jubileumáról szóló tudósítások. III. fejezet Balassagyarmat Mikszáth műveiben A forrásközlésben a kritikai kiadás 1973-ig megjelent köteteiből azokat a Mikszáth írásokat vette sorra, amelyekben a balassagyarmati /nógrádi/ élményanyag megjelenését vélte felfedezni. Ezen az utolsó fejezeten érződik leginkább, hogy a kézirat valójában nem egy letisztult, minden pontján kiérlelt anyag, hanem egy kutatói műhelymunka lenyomata. Ez indokolta, hogy a harmadik fejezet - valamint a névmutató - kiadásától eltekintettünk, a szövegét és jegyzetanyagát eredeti formában közöljük, csak kisebb stilisztikai kiigazításokat téve, és a nyelvtani elírásokat javítva. 7