Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)
ELŐSZÓ
Az első, szűkebb értelemben irodalomtörténeti témaválasztása jellemző módon összekapcsolódott azzal az igénnyel, hogy egy szélesebb körű közönség is tájékozódni kívánt a helyi irodalom kérdéseiről. Ennek érdekében az 1960-as évek derekán népszerűsítő cikksorozatot indított a megyei sajtóban Történetek, históriák a régi Nógrádból címmel. Itt szólt először az Alsó- és Felsőtold községekben hagyományként élő Toldi-mondáról. S hogy nógrádi eredetű lenne a Toldi-monda? - amit különben az 1849 szeptemberében Alsótoldon bujdosó Nagy Iván verse is megerősíteni látszott. A kérdésre Belitzky János történeti és irodalomtörténeti módszereket alkalmazva egy nagyobb tanulmányban adott választ. Az etimológia, a szövegkritika és az összehasonlító irodalomtudomány eredményeit felhasználva, a mondakör nyugat-európai rokonságát feltérképezve mutatott rá, hogyan változik át, kristályosodik egy vándormotívum helyi hagyománnyá. Az irodalmi hagyományápolás, a kultuszteremtés kiváló alkalmai az irodalomtörténeti évfordulónaptár jeles fordulói. Kármán József születésének 200-dik, majd Ferenczy Teréz születésének 130-dik évfordulója /1969-ben ill. 1983-ban/ Belitzky Jánost irodalomtörténeti portrék megrajzolására késztették. Az elfelejtett szécsényi költőnő, Ferenczy Teréz életére, költészetére Belitzky évfordulós írása irányította rá a figyelmet, rávilágítva pályáján olyan megfejtendő rejtélyekre, mint a Lisznyay Damó Kálmánnal való barátsága, szerelme, politikai tevékenysége és ennek esetleges hatása öngyilkosságára. A losonci születésű Kármán Józsefet - a magyar irodalom és a magyar színjátszás kiemelkedő alakját - elsősorban történelmi tevékenysége alapján közelíti meg, helyét és szerepét kutatva a Martinovics-féle köztársasági mozgalomban, a szabadkőműves páholy tagjai között. „Feltételezem - írta hogy az Uránia ennek a titkos társaságnak a szócsöve volt, vagyis a cikkekben, szépirodalmi művekben titkos, csak a beavatottak által megfejthető utasításokat, közléseket rejtettek el. A Fanni hagyományai - regény jellegénél a legkisebb gyanúra adván okot - a köztársasági mozgalom egyik politikai jellegű, titkos utasításokat is tartalmazó írásműve volt." A magyar jakobinusok egyik védőügyvédjéről, Madách Sándorról közzétett ismertetőjében is fellelhető eredeti szemléletmódja, kereső-kutató látásmódja. „Érdekes lenne kinyomozni - veti fel - hogy Az ember tragédiája /Párizsi szín/ milyen összefüggésben áll a magyar jakobinusok ügyével." Belitzky történészi műhelye gazdagította a Madách életrajzot, többek között adatokat közölt Madách Imre 1849-dik évi Nógrád megyei közigazgatási tevékenységéről. Mindezen cikkei, tanulmányai, portrérajzai az irodalomkutató Belitzky legfőbb erényeit mutatják fel: a történészi alaposságot, felkészültséget, forrástiszteletet, módszeres következetességet, és ugyanakkor a nyíltan felvál6