Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

MIKSZÁTH BALASSAGYARMATON - Mikszáth a „mezei jogász”

Mikszáth a „mezei jogász" Az eddigi rendelkezésünkre álló források alapján állíthatjuk, hogy Mikszáth 1869 nyarán, mint magán-joghallgató, már odahaza tartózkodott Szklabonyán, és így balassagyarmati szereplése is ettől az időszaktól tekinthető kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosnak. Kezdeti irodalmi sikerei és publicisztikai dolgozatai is ehhez a nyárhoz fűződnek, amikor a Szabad Egyház és az Igazmondó számára elkészíti első szerény alkotásait. Ha azonban az 1872 végéig megjelent műveit elemezzük, szemünkbe ötlik, hogy ez időben virul az a szépirodalmi korszaka, amelyben Bérczy Marinak - mint múzsának - vezető szerepe volt. Megnehezíti azonban ennek ábrázolását, hogy amint azt Bisztray Gyula megállapította: „A Bérczy Marihoz fűződő vonzalmat pár év múlva a Mauks Ilona iránti szerelem váltotta fel, midőn Mikszáth balassagyarmati esküdt korában (íme a félrevezető tévedés!) megismerkedett főnöke leányával. Ilonka komoly vetélytársnak tekintette a szelíd lelkű, passzív természetű Marit, s szeszélyeinek, akaratosságának része lehetett abban, hogy Mikszáth a Mariról szóló fiatalkori elbeszéléseit megsemmisítette, amint ezt levelezéséből sejthetjük."

56 - Súlyos veszteség ez, nemcsak a fiatal Mikszáth írói problémakörének megismerése, hanem a Balassagyarmat életére vonatkozó mikszáthi szemlélet feltárása szempontjából is. Mikszáth elbeszéléseinek témáit hosszabb időn át, hihetőleg már gimnazista korában, a szünidők alkalmával, rendszeresen megbeszélte „Mari kisasszony"-nyal. Erre utal az egyik, 1870. február 24-én Szklabonyán írt, egyetlen fennmaradt Bérczy Marihoz szóló levelében. - íme: „Hogy a regényt, melynek kegyed által olvasott egy fejezetét tegnap kaptam meg, nem küldöm..." mert „már valami négy hét előtt Pestre küldtem a kéziratot azon ígérettel, hogy az «elmaradott részt» utólagosan küldöm el. - Egyébiránt az egész három füzetnek ezen fejezete volt a legjellemzőbb Pálmára nézve, habár a legérdektelenebb is talán mint minden jellemzés. Hogy Pálma érdekli kissé, azon nem csodálkozom, mert magam is büszkén szoktam megemlékezni ezen alakomról melynek oly megrázó szerepet adtam -, amint azt Mari kisasszony körülbelül május közepén okvetlenül látni fogja, amikor eleget tehetni reménylek kívánságának." Pálma alakját Mikszáth Bérczy Mariról mintázta, ami levele további részéből kiderül: „... tiltakozom, hogy az én kívánságom teljesült az által, miszerint Mari kisasszony Pálmában csak annyiban ismert magára amennyiben néha - ? - Kegyed is gonosz. - Bocsássa meg, hogy ennyi sokat megengedtem magamnak a múltban, miszerint jogot adtam ilyen hiedelemre a jelenben. - Mikor Pálmát írtam még arra sem számítottam, hogy valaha nap27