Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)
MIKSZÁTH BALASSAGYARMATON - A pesti vagy a győri jogászévek
pesti egyetemi és győri jogakadémiai évei alatti balassagyarmati kapcsolataira nézve is. Szinte kétségtelen - már csak a család anyagi körülményei miatt is -, hogy a tanítási szüneteket odahaza, Szklabonyán töltötte, és így továbbra is érintkezett balassagyarmati volt iskolatársaival és ismerőseivel. Ezek közül elsősorban Bérczy Mari és családja lehetett az, akikkel több ízben találkozhatott, hiszen - mint már jeleztük - pesti tartózkodásaik során is baráti körükhöz tartozott. - Nem gátolhatta ezeket a kapcsolatokat az sem, hogy az egyik elbeszélése szerint 1867 nyarán, első éves jogi tanulmányai befejeztével, egy Szklabonyára letelepedett ügyvédnél volt joggyakornok. 54 Akármilyen méretűek és arányúak voltak is azonban Mikszáth szünidei balassagyarmati látogatásai, az szinte kétségtelennek látszik, hogy a megyeszékhelyen zajló politikai élet számos megnyilvánulásáról, - ha másutt nem, hát Szklabonyán családi körben - értesült. Ezek az értesülések már igen korán leköthették a figyelmét, mert műveiben számos olyan apró mozzanattal találkozunk, amelyek ez idő tájt játszódtak le Balassagyarmaton. Távol áll tőlem, hogy Mikszáth műveiben a balassagyarmati hatásokat túlértékeljem. Azt azonban hangoztatom, hogy véleményem szerint ezek jóval nagyobbak voltak, mint ahogy azt az irodalomtörténetírás eddig elkönyvelte. Érdeklődése a balassagyarmati és ezzel kapcsolatban a megyeházi híranyag iránt igen korai lehetett, ami a fővárosi napilapok nógrádi, főleg pedig balassagyarmati híranyaga alapján igazolható. Ezekben a hírekben egyre többször szerepelt olyan személyeknek a neve, akik Mikszáth későbbi balassagyarmati időszakában barátai, ellenfelei vagy csak ismerősei voltak. Kétségtelen ugyanis, hogy megyénkben és városunkban a politikai pártok közti nézeteltérések igazi hevességükben csak az 1867. évi vármegyei tisztújítás után jegecesedhettek ki, mert ekkor indult meg a Deákpárt és a vele szemben álló, vezérének Tisza Kálmánt tekintő sokrétű baloldal szervezkedése és harca a bizottsági tagságokért. Az a véleményem, hogy az ekkori benyomások és szóbeszédek alapján Mikszáth évtizedekig érlelve, melengetve és változatokat teremtve alakította ki a mikszáthi vármegye képét, amelynek főbb jellemvonásai a balassagyarmati megyeháza 60-as évekbeli életéből vannak műveibe beleszőve. Mellőzve a részleteket, csak arra szeretnék még hivatkozni, hogy az 1847. évi követ-, illetve az 1865. évi és az 1869. évi országgyűlési képviselő-választások városunkon és megyénken belüli visszásságai éppúgy felderíthetők műveiben, mint az, hogy több jellegzetes nógrádi és balassagyarmati egyéniség alakját eggyé ötvözve, azok legfőbb jellemvonásait kiemelve alkotta meg számos képzeletszülte szereplőjét. 55 26
