Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

MIKSZÁTH BALASSAGYARMATON - A jóslat

né Veres Szilárda - a Mikszáthtal rokonságot tartó Veres Pál és felesége, Beniczky Hermin leánya - feljegyzése, aki 1909 nyarán Mikszáthtól kapta meg „a magnetikus álombeli jóslat" szövegét. Eszerint: „Tartsányi Ezekiel, Ebecken lakó öreg fiskálisnak Ilona nevű leánya, aki később Tihanyi Bélához ment férjhez, abban az időben, mikor a Szklabonyán lakó Mikszáth Jánosné szíve alatt hordozta Kálmán nevű fiát, alkalmasint nonában, vagy más letargikus álomban hónapokon át betegen feküdt (ezt akkor közönségesen magnetikus betegségnek nevezték)" - A behunyt szemmel álomban fekvő hölgy jóslatokat mondott az ágyánál megjelenteknek, melyek többnyire beteljesedtek, így Mikszáthnénak szóló jóslata a Mikszáth-családban sűrűn emlegetett volt: „Születni fog egy fiú, kinek neve leszen Jézus. Születni fog a Révész-funduson, nagy ember lesz belőle, úgy, hogy még Gyarmatot is ki fogják előtte világítani." - A fiú január 16-án, Jézus nevenapján született egy olyan telken, amely valaha a Révész-családé volt. „Balassagyarmaton írja kiegészítésképpen Méreiné Juhász Margit - a jubileum alkalmából valóban rendeztek, talán éppen a jóslatról tudomást szerezve - kivilágítást."

11 A Mikszáthné szerint 1871-ben elmondottak és az 1909-ben leírtak közti eltérés - a jósnő nem játszadozó kislány, hanem betegen fekvő felnőtt nő, Mikszáth Jánosné pedig már asszony, továbbá a kivilágított Balassagyarmat megnevezése - talán helyesbítés, talán Mikszáth meseszövésének eredménye. Van azonban egy másik, ugyancsak Mikszáthtól, vagy a család közvetlen ismerőseitől származó „legenda", ami a „jóslat" hitelét alapjában rendítené meg, ha igaz volna, és ez az, hogy ő nem Szklabonyán, hanem a Gömör megyei Pelsőcön született. Erre nézve Miskolczy-Simon János, Nógrád megyei főlevéltárnok ezeket írta a Nógrádi Hírlap 1912. február 11-i számában (zárójelben a nyomtatott szövegen tett sajátkezű kiegészítései): „Szklabonyán előbb a templom közelében (a «kovácsműhely» szó áthúzva, és ehelyett: a «mai Kalmár-féle szatócs bolt») mellett nyitott mészárszéket és korcsmát Mikszáth János, ki később (a tagosítás után) felhagyott a mesterségével. Ittlakásuk idején született az első fiuk, Kálmán, 1849-ben, a gömörmegyei Pelsőcön, egy ottani rokonlátogatásuk alkalmával, mint ez már köztudomású. (Természetesen Szklabonya anyaegyházánál, Nagykürtösön van anyakönyvelve.) Mikszáth János később a falu végére költözött, abba a kis szalmafedelű házba, melyben ma is az író unokanővére, Veres Terézia lakik, férjével, Podhradszky Istvánnal, s amely ház most emléktáblával van megjelölve." Miskolczy-Simon János azonban az Újság 1914. március 29-i számában közölt A Mikszáth-család harmadfélszázéves története című cikkében már Szklabonyát tekinti az író születési helyének, és a nagykürtösi evangélikus egyház anyakönyve alapján 1847. január 16-át jelöli meg születési dátumául.

12 A Mikszáth 1912-ben „már köztudomású" pelsőci születésének a feltéte17