Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)

MIKSZÁTH BALASSAGYARMATON - A Mikszáth-család balassagyarmati atyafiságos kapcsolatai

lezését nagyban elősegítette az, hogy Rimaszombaton is járt középiskolába, és az ugyancsak Gömör-Kishont vármegyében fekvő Csoltó falu nevét egy időben csoltói vagy kiscsoltói alakban „adományozta" magának nemlétező nemessége előnevéül. - Valószínű azonban, hogy a mendemondában nem a gömöri, hanem a Zólyom vármegyei (Tót-) Pelsőcről lehetett szó, mert ott valóban éltek a Mikszáth-családnak rokonai.

13 A Mikszáth-család balassagyarmati atyafiságos kapcsolatai Lényegbevágó, de kellőképpen fel nem tárt kérdés: voltak-e a Mikszáthcsaládnak Balassagyarmaton vér szerinti rokonai? Elsőként a Mikszáthékkal eddig fel nem derített rokoni fokon álló „Gyuri bácsi" jöhet számításba. Ő az, akit 1859-ben, vagy 1861-ben, a tanév végén, Mikszáth János maga helyett küldött el a kis Kálmánért Rimaszombatba, hogy hozza haza Szklabonyára, és aki már nem érte meg a 1864. évi szüretet.

14 Kilétét, mivel vezetéknevére eddig utalást nem sikerült találnunk, és mivel Mikszáth Jánosné Veres Mária családjának rokoni kapcsolatai jóformán felderítetlenek, közelebbről nem tudjuk meghatározni. Végső soron az sem kizárt, hogy neve Mikszáth első novellájában költői lelemény. Ugyanígy bizonytalanságban vagyunk „Péter bátyám"-at illetően is, akit A fekete asszony című, számos való adatot tartalmazó, az 1873. évi kolerajárvány eseményeivel kapcsolatos elbeszélésében említ.

15 Azt sem tudjuk, hogy Az örökös vőlegény című elbeszélésében megnevezett „Kovács Miklós nevű rokonunk" miféle atyafiságos viszonyban állott a Mikszáth-családdal.

16 Figyelemre méltó, de eddig nem igazolt rokoni kapcsolat következtethető ki másik két elbeszéléséből is. A Galandáné asszony kísérteties históriájában ezt olvassuk: „Este vendégünk érkezett: apám nővére, a kisleányával". Az ennek első fogalmazásaként tekinthető Luca című elbeszélésében pedig ugyanezen a helyen ez áll: „Estére vendégünk jött, a derék Dessewffy Pálné, kis négyesztendős leánykájával".

17 A két változat egybevetéséből - ha mindezek a rokoni kapcsolatok és nevek nem a költői lelemény szülöttei - a Mikszáth és Dessewffy család elég közeli rokonságára következtethetünk. Ez, ha igazolható lenne, azért volna érdekes, mert Kálmán és az ügyvédi tevékenységét Balassagyarmaton 1871. január 25~én megkezdő Dessewffy Elek

18 barátságának és együttlakásának még bensőségesebb szálaira derítene fényt. Rokonnak tekinthetjük Gazdik Lajos balassagyarmati vaskereskedőt és később gőzmalom-tulajdonost is, mert a Szklabonyán lakó Gazdik Antalnak Veres Johanna volt a felesége, aki Mikszáthnénak testvére volt.

19 ÍS