Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat - Nagy Iván Könyvek 8. (Balassagyarmat, 2000)
MIKSZÁTH MŰVEINEK ÉLETRAJZI ÉS VÁROSTÖRTÉNETI FORRÁSÉRTÉKE
Néhány bekezdéssel alább azonban önmagát cáfolta meg: „,.. (Mikszáth) a Nógrádi Lapoknál járja első iskoláját annak, mint kell az írónak belemerülni egy város emberei, intézményei, igazán mondhatjuk: levegője megismerésébe. Itt kísérli meg először: személyes ismerőseinek köréből, életéből irodalmi témákat alkotni, szépirodalmi munkákat írni olyanokról, kiket a közönség jól ismer, fotográfiákat és karcolatokat írni azokról, kikkel naponta kezet fogunk, kik el-elj árnak esténkint az ablakunk alatt. Itt jelentkezik az írónak először az a sajátos készsége, hogy sub specie aeternitatis (az örökkévalóság számára) bírt írni egy apró vidéki város jelentéktelen figuráiról, érdekesen, színesen, mulatságosan. Ez az Ő legcsodálatosabb írói talentuma. Meglátja azokat a született novellái alakokat, akiket mindenki lát, csak nem egy Mikszáth írói szemüvegén keresztül. És az a nevezetes, hogy ez a módszere további pályáján mit sem változik. Csak az történik vele, hogy balassagyarmati megfigyeléseit rávonatkoztatja Pest alakjaira, később Szeged embereire s még később az országház alakjaira." 2 Ezek után és ezek ellenére az a meglepő, hogy Rubinyi mégsem sorolta Balassagyarmatot azon helyek közé, ahová Mikszáth „írói életének emlékei összpontosíthatok". A figyelem elmaradása részint Mikszáth ifjúkori életéről való hallgatásában, másrészt abban keresendő, hogy Rubinyi és a korai Mikszáth kutatók nem rendelkeztek kellő ismerettel a korabeli Balassagyarmat életéről. E tekintetben az utóbbiakat nagy mulasztás terheli, mert „sajnos - állapítja meg Bisztray Gyula - a századforduló filológiája elmulasztotta Mikszáth Kálmán helyi vonatkozású regény- és novellatémáinak forráskutatását, amit pedig az akkori családi emlékezés és népi szájhagyomány alapján még elég könnyen el lehetett volna végezni. Ma (1962-ben) már aligha van lehetőség és remény arra, hogy a 90 esztendős mesék eredetét és forrásait megállapíthassuk". 3 Az egykori mulasztás súlyát mi még nyomasztóbban érezzük, ha a város belső életét, akkori társadalmának művelődéstörténetileg fontos rezdüléseit, a kisváros „lelkét" a „nagy palócra" gyakorolt hatásában, de azon túlmenően is meg akarjuk ismerni. A kortársi írott visszaemlékezések nagyobb számának hiányában, levelezéseiknek és feljegyzéseiknek elpusztulása vagy lappangása következtében ma már minden közvetett adat is forrásértékkel bír számunkra. Ilyen közvetett, a városi és a vármegyei középrétegekre vonatkozó adatok - valók és képzeletbeliek - szép számmal találhatók Mikszáth műveiben és levelezésében. Elbeszéléseinek első bírálói is észrevették már ezt. 1874-ben az egyik első fővárosi méltatója, Závodszky (Széchy) Károly, kiemelve novelláinak friss környezetrajzát, alakjainak életszerűségét, Balassagyarmattal kapcsolatban megjegyzi: „Itt minden ember közeli ismerőse, 10
