Hausel Sándor: Nógrádvár - Nagy Iván Könyvek 7. (Nógrád, 2000)
A VÁR HADI KRÓNIKÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - Hét évtized a török torkában: 1564-1663
jól megérdemelt zsoldot nem adják meg e szegényeknek, legalább alamizsnát adatna nekik fölséged." De maga a haditanács is azt jelentette, hogy Nógrád, Buják és Újvár hadinépének az éhségtől teljességgel el kell pusztulnia. 88 A várőrség létszáma az 1610 és 1663 közti években 300 fő körül mozgott. 1620-ban 100 lovas és 200 gyalog, 1625-ben 100 huszár, 200 magyar és 100 német gyalogos, valamint 9 tüzér volt a várban. Hasonló létszámban voltak törökök a szécsényi várban. Drégelypalánkon feleannyian 3. táblázat A nógrádi vár őrsége 1623 és 1656 között 1623 1625 1632 1652 1656 huszár 100 100 100 79 100 gyalogos magyar 200 200 200 134 200 gyalogos német 100 100 gyalogos német 100 100 tüzér 9 9 9 10 tüzér 9 9 9 10 teljesítettek szolgálatot. Az 1655. évi országgyűlés a nógrádi védőőrség létszámát 150 lovasban és 200 gyalogosban határozta meg. Persze a táblázatban szereplő számok sokszor nem a tényleges helyzetet, hanem az előírt létszámot tartalmazzák, amiből 1656-ban pl. 85 fő hiányzott. A várőrség nagyobb része az egész török korszakban magyar huszárokból és gyalogosokból állt, azonban a tizenötéves háború után, de főleg a 17. század húszas éveitől az őrség negyedét német gyalogosok és néhány tüzér tette ki. A független magyar állam elbukásának következtében a 16. század közepétől, de különösen a 17. században, hadszíntérré vált az ország. Különösen súlyosan érintette a két nagyhatalom határvidékén lévő országrészeket, így Nógrád megyét is, e tragikus kiszolgáltatottság. Mivel fokozatosan kiderült, hogy a megmaradt országnak sem gazdasági, sem katonai ereje nem elegendő a kiépített végvárrendszer megvédésére, az oszmán terjeszkedés feltartóztatására, a megszálló török hadsereg ellen egy másik idegen hadsereget kellett igénybe venni. így volt ez már 1594-ben Nógrád esetében is, hiszen nem csak az ostromban, de a vár őrzésében is német katonaság vett részt. Sőt, a magyar várak élére német kapitányok kerültek, ami ellen az 1608. évi országyűlésen a rendek felszólaltak, kérve a királyt, 87
