Hausel Sándor: Nógrádvár - Nagy Iván Könyvek 7. (Nógrád, 2000)

BEVEZETŐ - A váci püspök birtokában

7. 1664-ben megjelent rézkarc a várról és a városról tés és megerősítés eredményeként egy reneszánsz stílusú vár keletkezett. Ekkor nyerte el háromemeletes formáját az Oregtorony, amelyről az a monda járta, hogy tetejébe „a felhők ütődtek, s mellyből midőn a vár vészben forga, tűz által jel adaték a visegrádi őrségnek". Báthory püspök építtette a belső várat körülvevő 30 láb mély és szélességű árkot, valamint a vár udvarán lévő kutat. Ez a kút az 1663-as ostromkor még használatban volt, külön intézkedést tettek védelmére. Az építkezések eleganciájára a kortársak elismerő szavain kívül ma már csupán a véletlenül előkerült Báthori-címer utal, amely az 1685. évi robbanás után eltelt több mint két évszázadot a várárokban törmeléktől elfedve vészelte át. Érdekessége e vörösmárvány címernek, hogy szinte ugyanolyan került elő Vácott. A különbség csupán annyi, hogy míg a váci címereket olasz mesterek készítették, az 148 3-as évszámmal ellátott feliratos nógrádi címer magyar mester keze munkája. A huszita támadások felszámolása után, az Itáliában tanult humanista főpap hivatali ideje alatt élhette fénykorát a reneszánsz Nógrádvár, annál 25