Hausel Sándor: Nógrádvár - Nagy Iván Könyvek 7. (Nógrád, 2000)

NÓGRÁD VÁRA A KÉPZŐMŰVÉSZETBEN ÉS AZ IRODALOMBAN - Képzőművészeti alkotások

Az általa ismertetett 42 hiteles ábrázolás tulajdonképpen 6 alaptípusra vezethető vissza. Az illusztrációk döntő többsége könyvben jelent meg, néhány újságban. Az első, egyébként nem hiteles Nógrád-ábrázolás egy színezett fametszet, amely az 1594-es ostrom tudósításának volt mintegy melléklete. Ugyanebből az időből származik az első hiteles ábrázolás, Wilhelm Peter Zimmermann rézkarca. 1606-ban keletkezett Wilhelm Dilich rézkarca. Mind Zimmermann, mind Dilich rézkarca számos későbbi változatban napvilágot látott. 1686-ban készült az a könyv, amely Justus van der Nypoort rézkarcát tartalmazza. Míg a felsorolt várábrázolások művészi értékkel bírnak, inkább történeti jelentősége van Johann Ledentu tusrajzának. A 18. század első felében megjelent Bél Mátyás-féle megyeleírás kompozíciója két 18. századi elemet ötvöz egybe. Képzőművészeti alkotások A vár történetéhez kapcsolódó első művészeti feldolgozás 1816-ban a Nemzeti Plutarkusban megjelent metszet, amely azt a pillanatot mutatja, amikor Méhemet bég 1594-ben átadja a vár kulcsait Pálffy Miklósnak. Tíz évvel később, első magyar nyelvű megyeleírásunkban Lányi Sámuel rajza a várromot ábrázolja. 1848-ban készült róla az első vízfestmény, a Képes Újság pedig két rajzot is közölt Nógrádról. Az egyik a rom volt, a másik viszont rekonstrukció. 1854-ben ismét napvilágot látott egy rekonstrukció. A következő ábrázolásig tíz évet sem kellett várni, 1863-ban jelent meg Ligeti Antal litográfiája az Ország Tükre című újságban. A romantikus történetszemlélet jegyében fogantak azok az olajfestmények, amelyek a 19. század végén születtek. Megyénk kiváló festője, Kubányi Lajos, 1896-ban festette „Nógrád vára" című képét. Ugyanebben az évben készült egy másik alkotás, a „Nógrád vár kulcsának átadása", amelynek ihletője talán az 1816-ban megjelent metszet. A Nógrád-Honti Ellenzék 1896. évi 17. száma számol be arról, hogy a vármegye által Pap Henrik (1864-1910) budapesti festőművésznél rendelt millenáris kép elkészült és a kiállítás történelmi csarnokában helyezték el. Az 5000 forintba kerülő 6x4 méteres nagyságú olajfestmény az 1594-es ostromot örökíti meg, Mátyás főherceggel és Pálffyval a középpontban. A millenniumi ki101