Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN, A TUDÓS ÉS GONDOLKODÓ - R. Várkonyi Ágnes: Nagy Iván, történetíró a polgári átalakulás korában

tyán János II. Rákóczi Ferenc „híres tábornoka", Bercsényi Miklós „a Rákóczy-féle forradalomnak úgy szólva teremtője ... a szövetkezett rendek összes hadseregének fővezére, valamint a senatusnak elnöke."

39 Az önmagát előszeretettel „Rákóczi íródeákjáénak nevező historikus, úgy tűnik, nem szerette Nagy Ivánt. Alkatilag, műveltségi eszméik, és nemzeti tudatviláguk tekintetében nagyon különbözőek egymástól. Thalyt érzelmek, Nagy Ivánt forráskritikai fegyelem vezette, Thaly látványos vezérszerepre tört, anekdotákkal fűszerezett históriákat írt forrásai fölé, Nagy Iván rekonstrukciós módszerrel dolgozott. Lehet, hogy Thaly talán nem tudta soha megbocsátani Nagy Ivánnak, hogy előbb kezdett a korszakkal foglalkozni, mint ő, sokat tudott róla és az ő emberfelettinek ábrázolt hőseit reális valóságukban mutatta. Thaly kritikájára adott válaszában nyilvánvaló, Nagy Iván nem szenvedélyes vitatkozó, nem viszonozza az indulattól fűtött megjegyzéseket, a kérdés érdemi tartalmára tekint.

40 De vajon azért, hogy a magyar történelem fontos korszaka történetietlen sémák áldozata lett, nem terhelie őt is, a korszak egyik legjobb ismerőjét felelősség? Már 1861-ben felfedezte Eszterházy Antal hadinaplóját, a Rákóczi- szabadságharc egyik legjelentősebb, a katonáskodó jobbágyok felszabadításáról hozott sárospataki törvényt is magában foglaló társadalomtörténeti dokumentumát. Máig nem világos, hogy miért nem adták ki. Nem az anyagiak hiánya miatt; volt év, hogy a Thaly szerkesztésében megjelenő Archívum Rákócziánum köteteire az Akadémia által biztosított összeget nem is tudták kimeríteni. Eszterházy Antal leveleskönyve 1901ben jelent meg Thaly Kálmán neve alatt, a 6. Meghívó a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi közgyűlésére 23