Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN ÉLETÚTJA - Praznovszky Mihály: Nagy Iván, a Magyar Tudományos Értekező szerkesztője

PRAZNOVSZKY MIHÁLY NAGY IVÁN, A MAGYAR TUDOMÁNYOS ÉRTEKEZŐ SZERKESZTŐJE 1861 novemberének közepén Nagy Iván levelet írt barátjának, Madách Imrének Alsósztregovára címezve. Melegszívűén, örvendezve számol be, Pesten már elterjedt a hír, micsoda nagyszerű új irodalmi remekmű született s ő is csak most tudta meg, hogy ennek barátja a szerzője. Levele végén ezt olvashatjuk: „Egy Tudományos Értekező című folyóiratot fogok egy akadémikussal szerkeszteni, nagyon leköteleznél, ha fiókjaidból valami ott heverő efféle cikkel majd megörvendeztetnél. A programfélét most nyomják. Majd küldök. Az Új M. Múzeumot óhajtanok pótolni."

1 Ez az első, magánjellegű híradás arról, hogy Nagy Iván, akadémikus barátjával Knauz Nándorral, egy új tudományos folyóirat alapítását tervezi. Nagy Iván 1855 óta pesti lakos, az Egyetemi Könyvtár őre, 1859-től már első őre. Rendezett körülmények között él, biztonságos egzisztenciája van, áldozhat kibontakozó történész hajlamainak, megkezdi genealógiai gyűjtésének kiadását, élvezi a főváros nyújtotta színházi, zenei, művészeti élményeket. Semmiképpen nem véletlen, hogy éppen ekkor fogalmazódik meg benne a folyóirat alapítás gondolata is. Madách válaszolt Nagy Ivánnak. December 29-én ezt írja: „Becses felszólításod tudományos folyóiratod iránt nagyon megtisztelt. Vajh ha méltóan meg tudnék neki felelni. Váljon használhatnál-e egy értekezést a phrenológiáról? Notandum, én e tudomány 40. Nagy Iván 1861-ben igazságáról meg vagyok győződve s így ez értelemben lenne az értekezés is". Majd hozzáteszi a rá jellemző, szerény, művei értékével mindig bizonytalan hangon: „Természetes, hogy ha e kérdé sre azzal felelnél is, hogy használhatsz ily értekezést, még ez sem foglalja magában, hogy ha majd látod a borjút, s nem tetszik, azért még is add ki. De csak a princípiumról van szó."

2 Ebben a levelezésben még egy nyoma lesz Madách tanulmányírói szándékának. 1862 január 14-én közli barátjával, hogy a cikk még nincs készen. Ámbár elég sokat dolgozott már rajta „nagyon jól meg akarom csinálni, s e szak tudtomra nem lévén még a magyar irodalomban ismertetve, helyesen megismertetni, lövő hó folytán azonban biztosan megkapod."

3 A tanulmánnyal azonban nem készült el, és nyomát sem lelni hagyatékában. A két szerkesztő időközben tovább dolgozott a lap indításán. A Vasárnapi Újságban közzétett felhívásukban kérik az előfizetőket a mielőbbi végleges jelentkezésre, hogy a megfelelő példányszámot meghatározhassák.

4 Február elején már meg is jelent az első szám, amint arról újra csak beszámolt a Vasárnapi Újság.

5 Ismerteti az első füzet tartalmát, külön felsorolva a folyóirat szerkezetét. Ezek a rovatai: „1. A tudományok különféle ágaiból, de főleg a történelmi, természettudományi és bölcseleti szakból vett értekezések, nyomozások, monográfiák stb. 2. Történelmi és régészeti apróbb cikkek, s 102