Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)
IV. A duna-ipoly-völgyi helyiérdekű vasút megvalósulásának hosszú folyamata (1883-1909) - 3. Kudarc a megvalósulás küszöbén (1898-1904)
A vasút számára az exlex állapot a lehető legrosszabbkor köszöntött be. 1903 közepére az építkezés megkezdéséhez már csak a hév engedélyezéséről szóló törvény országgyűlési elfogadására és ezt követően az engedélyokirat megjelenésére volt szükség. Azonban az országgyűlés és a kormányszervek működésképtelensége miatt a törvény minisztériumi előkészítéséről és országgyűlési elfogadtatásáról szó sem lehetett. Az engedélyokirat nélkül pedig az építkezést nem lehetett elkezdeni. Az események így több hónapra megbénították a vasút építésének a beindítását. A porosz pénzügyi csoport az exlexre és a bizonytalan magyarországi politikai helyzetre hivatkozva 1904 januárjában elállt a Duna-Ipoly-völgyi hév finanszírozásától és a minisztériumnál letétbe helyezett kauciót visszavonta. A lépésre reagálva a minisztérium megvonta az engedélyesektől a koncesszió jogát. 10 6 Az exlexen kívül azonban az érdektársak közötti konfliktusok és a kellő anyagi fedezet megteremtésének a kudarca is szerepet játszott a porosz finanszírozó Hartvich kilépésében. Egy 1904 júliusi kereskedelmi minisztériumi irat szerint a minisztérium azért szüntette be 1904 január végén a tárgyalásokat, mert belátta, hogy az érdekeltek nem képesek az építési költségeket beszerezni. 10 7 A Váczi Hírlap szerint „...az engedményesektől megvonta [a] miniszter a koncessziót, mert a folytonos torzsalkodást nem tudta kivárni." 10 8 Ennél perdöntőbb az az 1905-ös cikk, amely egy bírósági tárgyalásról tudósít. A budapesti törvényszék foglalkozott Hartvich beadványával, amelyben a felperes előadta, hogy eddig a kereskedelmi minisztérium minden esetben elutasította azon követelését, hogy visszakaphassa az 1902-ben építési óvadékként letett 270.000 K névértékű 4 %os kamatozású államkötvényét. A minisztérium döntését azzal indokolta, hogy az óvadékot annak idején Bopp Adolf vállalkozó neve alatt helyezték letétbe. Amikor Hartvich visszalépett a finanszírozástól az exlexre hivatkozva, Bopp Adolf, Pázmán89
