Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)

IV. A duna-ipoly-völgyi helyiérdekű vasút megvalósulásának hosszú folyamata (1883-1909) - 3. Kudarc a megvalósulás küszöbén (1898-1904)

A vasút számára az exlex állapot a lehető legrosszabbkor kö­szöntött be. 1903 közepére az építkezés megkezdéséhez már csak a hév engedélyezéséről szóló törvény országgyűlési elfo­gadására és ezt követően az engedélyokirat megjelenésére volt szükség. Azonban az országgyűlés és a kormányszervek műkö­désképtelensége miatt a törvény minisztériumi előkészítéséről és országgyűlési elfogadtatásáról szó sem lehetett. Az enge­délyokirat nélkül pedig az építkezést nem lehetett elkezdeni. Az események így több hónapra megbénították a vasút építésé­nek a beindítását. A porosz pénzügyi csoport az exlexre és a bi­zonytalan magyarországi politikai helyzetre hivatkozva 1904 januárjában elállt a Duna-Ipoly-völgyi hév finanszírozásától és a minisztériumnál letétbe helyezett kauciót visszavonta. A lé­pésre reagálva a minisztérium megvonta az engedélyesektől a koncesszió jogát. 10 6 Az exlexen kívül azonban az érdektársak közötti konfliktu­sok és a kellő anyagi fedezet megteremtésének a kudarca is sze­repet játszott a porosz finanszírozó Hartvich kilépésében. Egy 1904 júliusi kereskedelmi minisztériumi irat szerint a miniszté­rium azért szüntette be 1904 január végén a tárgyalásokat, mert belátta, hogy az érdekeltek nem képesek az építési költségeket beszerezni. 10 7 A Váczi Hírlap szerint „...az engedményesektől megvonta [a] miniszter a koncessziót, mert a folytonos torzsal­kodást nem tudta kivárni." 10 8 Ennél perdöntőbb az az 1905-ös cikk, amely egy bírósági tárgyalásról tudósít. A budapesti tör­vényszék foglalkozott Hartvich beadványával, amelyben a fel­peres előadta, hogy eddig a kereskedelmi minisztérium min­den esetben elutasította azon követelését, hogy visszakaphassa az 1902-ben építési óvadékként letett 270.000 K névértékű 4 %­os kamatozású államkötvényét. A minisztérium döntését azzal indokolta, hogy az óvadékot annak idején Bopp Adolf vállal­kozó neve alatt helyezték letétbe. Amikor Hartvich visszalépett a finanszírozástól az exlexre hivatkozva, Bopp Adolf, Pázmán­89

Next

/
Thumbnails
Contents