Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)

IV. A duna-ipoly-völgyi helyiérdekű vasút megvalósulásának hosszú folyamata (1883-1909) - 3. Kudarc a megvalósulás küszöbén (1898-1904)

kozott, ha megépül a Hontnémeti-selmecbányai vonal. A MÁV a losonci vonalon is kedvezményes díjszabást alkalmazott. Páz­mándyék azt szerették volna elérni, hogy a MÁV hosszabb út­irányának menetdíjait vegyék át az új vonal útirányára is, és a vasutak a távolságok arányában osztozzanak a bevételből. (Magyarul a leendő jóval rövidebb összeköttetésre is szerették volna a menetdíj-kedvezményt kiterjeszteni, amit a MÁV pon­tosan a kelleténél hosszabb útirány miatt vezetett be.) A mi­niszteri elutasításból az engedélyesek megtudhatták, a kor­mány nem tűrte, hogy az államvasutak vonalairól a forgalom akárcsak kis része is „mesterségesen" elterelődjön, és nem tar­totta megengedhetőnek a különböző vonalak közötti verseny kialakulását sem. „Menetdíjak átvétele avagy aláígérése, vagyis a versenyzés nem engedhető meg." Pázmándyék azon kérése sem teljesült, hogy Drégelypalánk mellett Balassagyarmatot is állapítsák meg díjszabási végpontként, azaz a megyeszékhely­ről a hév vonalára irányuló forgalom minősüljön a hév saját forgalmának annak ellenére, hogy Drégelypalánkig MÁV vo­nalon haladtak a szerelvények. A minisztérium helyt adott viszont annak a kérésnek, hogy a hév állomásainak Ipolysággal való forgalmában a MÁV a saját vonalszakaszának a használatáért szedett kezelési illetéket csökkentse. Teljesíthetőnek találta azt is, hogy a hév állomásai­ról a Budapestre és Ipolyságra utazók vehessenek közvetlen menetjegyeket, és ne kelljen nekik Vácon vagy Drégelypalán­kon, ahonnan MÁV vonalon utazhattak tovább, újból sorba állniuk a pénztár ablakai előtt. Végül a minisztérium tudomá­sul vette, hogy az új vasutat az engedélyesek Duna-Ipoly­völgyi helyiérdekű vasút névre keresztelték el. 10 1 1903. április 3-án és 4-én tartották meg a Duna-Ipoly-völgyi hév közigazgatási pótbejárását, amit az 1901 áprilisi miniszté­riumi tárgyaláson hozott pályamódosítások tettek szükségessé (ekkor konkretizálták a Vác-Verőce közötti nyomvonalat és tet­86

Next

/
Thumbnails
Contents