Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)
IV. A duna-ipoly-völgyi helyiérdekű vasút megvalósulásának hosszú folyamata (1883-1909) - 3. Kudarc a megvalósulás küszöbén (1898-1904)
fővonal ezzel 11 km-rel lerövidült, és ennek köszönhetően Pázmándy a menetidőt Vác és Drégelypalánk között nem több, mint 2 órára, Ipolyság-Budapest között pedig 3 óra időtartamra becsülte. Alighanem az útvonal módosításának itt tisztán földrajzi és nem gazdasági okai voltak, és Pázmándyék belátták, hogy nincs arányban azzal a költségtöbblettel a várható haszon, amit a fővonalnak Rétságra való bevezetése jelentett volna. Míg ugyanis Diósjenőnél a nyomvonal elérte a 250 m tengerszint feletti magasságot, addig Rétság jóval a 200 méteres szint alatt helyezkedett el. A következő állomás, Borsosberény pedig ismét kb. 230 méteren fekszik. Az új nyomvonalon viszont Diósjenő és Borsosberény között a relatív szintkülönbség nem haladta meg a 20 métert. A módosítással Diósjenő vált a fő- és szárnyvonal csatlakozó állomásává. Levele végén Pázmándy megemlített egy olyan tervet, ami már évek óta fel-felbukkant a különböző orgánumokban (legelőször a Váczi Hírlapban még 1899-ben). Ehhez tudni kell, hogy a Budapest-berlini nemzetközi vasúti forgalom két vonalon bonyolódott le. Az egyik Budapestről kiindulva Vácon át haladt egy ideig a bécsi fővonallal együtt, majd bekanyarodva a Vág völgyébe Ruttkán és Zsolnán át hagyta el az országot. A másik vonal Ruttkán vált el a Vág völgyi útvonaltól, és Túrócszentmártont elhagyva Zólyom felé áttörte a hegyeket, hogy aztán Losonc-Salgótarján-Hatvanon át elérje a fővárost. Mindkét nyomvonal hosszabb volt az optimálisnál; az egyik nyugatról, a másik keletről kerülte meg a Felvidék hegyeit. Pázmándy - és még sokan mások - felismerték, hogy ha elkészül a drégelypalánki vasút, akkor a legrövidebb észak-déli vasúti összeköttetés létrejöttéhez már csak egy rövid szakasz megépítése válik szükségessé a már üzemben lévő Hont megyei vasút Hontnémeti állomása és Selmecbánya között. Ennek létrejötte esetén a Ruttka-Budapest távolság 111 km-rel rövidült volna 77