Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)
IV. A duna-ipoly-völgyi helyiérdekű vasút megvalósulásának hosszú folyamata (1883-1909) - 1. Az első kísérlet (1883-1885)
küzdött egymással a megvalósulásért: az egyik a már ismert, Falk Zsigmond nevével fémjelzett Vác-balassagyarmati vonal, a másik pedig egy Aszód és Balassagyarmat között húzódó vonal terve volt. Az utóbbinak egy bizonyos Kovácsy Gyula volt az engedélyese. E kezdeményezés más dokumentumokban nem bukkant fel, így egyedül a Váczi Közlöny információjára hagyatkozhatunk. A kis hír azonban megerősíti azt az elképzelést, hogy már itt megkezdődött a versengés a két koncepció között. A küzdelem 1896-ban, az Aszód-balassagyarmati vonal megvalósulásával ért véget, míg a váci összeköttetés terve időlegesen meghiúsult. A cikk írója emlékeztetett arra, hogy a vasútépítés kitűnő munkaalkalmat biztosítana a filoxéra miatt tönkrement kisbirtokosoknak, s így nem kellene tartani az elszegényedők tömeges elvándorlásától. Megnyugtatta az aggódó kereskedőket is, hogy nem kell tartaniuk attól, hogy a Vác felé gravitáló délnógrádi községek a vasútvonal elkészülte után Vácot csupán érintenék, terményeikkel pedig Pestet keresnék fel, s az ottani kereskedőket gazdagítanák. (Ezt azzal próbálta bebizonyítani, hogy hiába rendelkeznek a verőcei és nagymarosi lakosok is jó fővárosi összeköttetéssel, Vácra szállítják portékáikat, s nem Budapestre. Mint majd látni fogjuk, az új vonal elkészülte után a jóslat ellenére azonnal megjelentek az ilyen irányú bíráló kijelentések.) Az újság hangoztatta továbbá azt a széles körben elterjedt nézetet, hogy az új vasútvonal jelentős kőszéntelepek mellett vezet el, ami egyrészt rentábilissá tenné a vonalat, másrészt a kibontakozó váci ipar alapjává válhatna. 2 5 1884 márciusa folyamán a városi közgyűlés valóban támogatásáról biztosította a leendő vasutat és elkezdte a gyűjtés megszervezését. 26 Ennek sikeréről a váci lapok és a városi közgyűlési jegyzőkönyvek nem adnak felvilágosítást. A Nógrád megyében zajló eseményekről azonban részletes képet kaphatunk. Az 1884 tavaszi sikeres gyűjtési kampány az 35
